Hóstyák népe

Szerző: Szucsik-Nagy Sándor

Hóstyák népe

Ár: 2 344 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Gonda
Megjelenés
2005
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
93 oldal
ISBN
9789638544940
Tömeg
160 g

Szucsik-Nagy Sándor szerző (1903-1975) a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága által meghirdetett pályázatra a „Hóstyák népe” című munkáját nyújtotta be, amellyel I. helyezést ért el. Fia szorgalmazására ez a tanulmánya 30 év után jelent meg, nagyszerű kiegészítőkkel. „Az a nemzet, mely a múltját elfeledi, a jövőjét temetheti.” Egerben a XVIII. századtól megkezdődtek a nagyobb városfalon kívüli építkezések. Egymás után keletkeztek az új külvárosok, az egykori Hochstadtok, magyarul, egriesen „hóstyák”. Eger gazdasági élete ma is a hóstyák népének vállán nyugszik. A híres bor, gyümölcs- és zöldség-termelés ma is e szorgalmas nép kezében van, amelyekkel már régen világhírnévre tett szert - írja Breznay Imre az 1937-ben megjelent Egri Képeskönyvben. Öreg házakat, régen eltűnt arcokat, elmosódott emlékeket, elfelejtett érzéseket kapunk vissza ezzel a könyvvel. A múltunk elevenedik meg az olvasás, a lapozás közben. Eger városa, néprajzi múltja és hagyományai iránt érdeklődőknek ajánlo...

Leírás

Szucsik-Nagy Sándor szerző (Eger, /Maklári hóstya/ 1903. - Eger, 1975.) a Heves megyei Múzeumok Igazgatósága által meghirdetett pályázatra a „Hóstyák népe” című munkáját nyújtotta be, amellyel I. helyezést ért el. Ez a tanulmány a fia szorgalmazására 30 év után jelent meg, nagyszerű kiegészítőkkel.

Az a nemzet, mely a múltját elfeledi, a jövőjét temetheti. Egerben a XVIII. századtól megkezdődtek a nagyobb városfalon kívüli építkezések. Egymás után keletkeztek az új külvárosok, az egykori Hochstadtok, magyarul, egriesen „hóstyák”.

Elsősorban a négy városkapun (a Maklári-, a Hatvani-, a Rác- és a Cifra- kapun) átmenő főutak mentén épültek ki. Így nyúlt mind hosszabbra a Maklári, a Hatvani, a Felnémeti (Rác) és a Cifra hóstya. Megmaradtak a kialakult szokásaikkal, az életükkel, az építkezésükkel és az igen kedves zeg-zugos utcáikkal.

Eger gazdasági élete ma is a hóstyák népének vállán nyugszik. A híres bor, gyümölcs- és zöldség-termelés ma is e szorgalmas nép kezében van, amelyekkel már régen világhírnévre tett szert - írja Breznay Imre az 1937-ben megjelent Egri Képeskönyvben.

Öreg házakat, régen eltűnt arcokat, elmosódott emlékeket, elfelejtett érzéseket kapunk vissza ezzel a könyvvel. A múltunk elevenedik meg az olvasás, a lapozás közben.

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

AJÁNLÁS
ELŐSZÓ

  • I. FEJEZET: Eger város külterületének története;
  • II. FEJEZET: Település, építés, lakásbelső;
  • III. FEJEZET: Népviselet;
  • IV. FEJEZET: Népi erkölcs, viselkedés;
  • V. FEJEZET: Társadalom, gazdagok és szegények;
  • VI. FEJEZET: Boszorkányok, hiedelmek, babonák;
  • VII. FEJEZET: Rossz szokások, jó szokások;
  • VIII. FEJEZET: Néphagyomány, népi táplálkozás;
  • IX. FEJEZET: Kismesterségek, földrajzi nevek Eger környékén;
  • X. FEJEZET: Személynevek a XIX. és XX. században Egerben;

EGRI VŐFÉLYVERSEK - UTÓSZÓ;

A „Hóstyák Népe” című eme kiadványt Eger városa, néprajzi múltja és hagyományai iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk...

Ezeket is ajánljuk