Honszerző Árpád — Elbeszélés a Honfoglalás idejéből

A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...

A ​monda az a történet, amit a nép a múltról igaznak tart. Nem szórakoztatni akar, hanem ahogyan a híres folklór-kutató Theodor Renfey megállapította, elsősorban tanítani.

A történelem nemcsak eseményeket, titkokat hordoz, hanem epikus köntösbe bújtatva tanulságokat is. A monda rejtett lelki, erkölcsi tulajdonságokat emel ki, miközben csodás eseményeket mesél, hősöket formál. Nem hazudik, de az elbeszélés sodró formáját sokszor csodás elemekbe öltözteti.

A történeti mondáktól nem tudományos hitelességet várunk, hanem inkább morális tisztességet, emberséget. A mondának mindig ez a célja.

„Honszerző Árpád” birodalmába kalauzol ez a történelmi olvasókönyv. Benedek Elek, a mindenki által jól ismert nagy mesemondó a középkori krónikások ősi írásai nyomán újra álmodja a hajdani világ ködbe vesző titkait.

Ebből a máig élő legendából az őshaza, a honfoglalás emlékei bontakoznak ki előttünk, tizennégy lenyűgözően szép történetben. Nem tudjuk, hogy Árpád sírját hol rejti az anyaföld. Hamvait ne keressétek – tanácsolja Elek apó –, hadd pihenjenek tovább az édes anyaföld porával összevegyülve!

E földnek minden darabkája zarándokhelyünk: akármerre lépünk.

„Isten ellátta természetes határokkal a három halom s négy folyó földjét, s Árpád messze jövendőbe néző bölcsessége e határok között akarta földhöz kötni a magyart.”

Benedek Elek a legendás magyar őstörténet Dnyeszter menti szállásterületétől a hazára lelő és hazát szerző Honfoglalásig, majd a Kárpát-medencei megtelepedést biztosító, dicsőséges Pozsonyi diadalig követi nyomon Árpád vezér és népe sorsát, megpróbáltatásokon, sorsdöntő csatákon keresztül, de felvillannak a korabeli hétköznapok elképzelt, gazdagon, színesen elmesélt történései is.

E regékből szőtt csodás történet képiségével, mesés elemeivel minden magyar olvasóhoz eltalálhat, mely függetlenül a tényektől közös és továbbörökítendő élmény lehet mindannyiunk számára, hiszen az irodalom efféle különleges erejének legalább akkora nemzetmegtartó ereje van, mint a tényeknek.

A történetben megelevenednek a magyar őstörténet ismert alakjai, helyszínei és máig élő epizódjai, melyek segítségére lehetnek kicsinek és nagynak, hogy megismerje és becsülje magyarságunk múltból fakadó hagyományait, értékeit, s tegye kíváncsivá történelmünk alaposabb megismerésére.

Ezt a megismerést segítik Szabó Mariann színes, a honfoglaláskori motívumkincsünkből merítő grafikái is.