Helynévrégészet 1. — a Ber Bere Berény folytatása

Szerző: Faragó Imre

Helynévrégészet 1.

Ár: 2 697 Ft · Jelenleg nem kapható

Adatok

Kiadó
Fríg
Megjelenés
2017
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
412 oldal
ISBN
9789639836365
Tömeg
648 g

Leírás

(A BER BERE BERÉNY, avagy helynévadás a Kárpát-térségben című könyv folytatása)

A kötet témája a Kárpát-térség helynévanyagának legújabb módszerekkel történő, a magyar nyelvű névadás elvi alapján álló részletes vizsgálata.

A munka helyneveink alaptagjának felbontásával kidolgozott vizsgálati módszerrel kutatja a legrégebbi időkre visszanyúló névadási alapokat és motivációt. A víznevek és a helységnevek régészeti vizsgálatát kísérheti figyelemmel a témai iránt érdeklődő olvasó...

Faragó Imre (1968 -) szerző térképész, számos térképkiadvány és atlasz szerkesztője, mintegy húsz éve kutatja a magyar helynévadás történetiségét, az egyes helynevek jellemzőit, gyökerét, múltját. „Ber Bere Berény” című munkájában vázolta elsőként a nyelvi gyökrendszer és a földrazinév-adás kapcsolatát, illetve bizonyította, hogy a Kárpát-térség helynevei javarészt magyar nyelvi alapból indulnak...

A „Helynévrégészet 1” című eme kiadványt, amely a „Kárpát-térség - vagyis a mai és a korábbi Magyarország területén is túlnyúló hatalmas terület - földrajzi neveivel, helyneveivel foglalkozik”, azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a Kárpát-térség névanyagának főbb fejlődési stádiumait, a helyneveket, mint régészeti leleteket tekintve szeretnék mélyebb kontextusban is tanulmányozni, megismerni, az alábbi TARTALOM szerint:

ELŐSZÓ

  • A helynévrégészet;
  • Miért született ez a könyv?
  • A gyök, mint nyelvi alap;

Ősi szóképzés - Gyökcsaládosság, szócsaládosság, helynévbokrok - A gyökrendszer a nyelvtudományban - A gyökök felismerése - Gyökfűzés: a gyök alapú szóképzés

  • A hely;
  • A földrajzi hely;
  • A helyjelölés;
  • A magyar helynév;
  • Az írott magyar helynév felismerhetősége;
  • Az életet adó vizek;
  • A források és kutak;
  • Folyóvizek;
  • Vízfolyás-jelnevek;
  • Nyelvi névbokrok a folyóvíznevek köréből;
  • Köznévi vízfolyásnevek;
  • Állóvizek;
  • Nyelvi névbokrok az állóvíznevek köréből;
  • Állóvíznevek köznévi taggal;
  • Az emberi lakhelyek;
  • Természetes helységnévadás;
  • Településnevek köznévi taggal;
  • Előtagok beépülése a településnevekbe;
  • Nyelvi névbokrok helységneveink köréből;
  • Helységneveink nyelvi kettészakadása;
  • Hivatalos magyar településnév-adás;
  • Trianon után - helységnév-fejlődés csonka Magyarországon;

Kettévágott helységek - Első ideológiai alapú helységnévváltozások - Névszépítések - A törzskönyvezés felülvizsgálata - Újabb három falu a mi Dunántúlunkból - Nagy tömegű ideológiai alapú névváltoztatások - A magyar helységnévhasználat zsugorítása

- Magyar településnevek a Kárpátokon kívül;

Morvaország, Csehország, Cseh-Szilézia - Szilézia, Galícia és Bukovina - Moldva, Besszarábia, Havasalföld - Végvidék - Szlavónia és Horvátország - Krajna, Karintia, Stájerország, Alsó-Ausztria

  • Magyar helységnevek idegen kézben:
  • Részek, Erdély, Máramaros, román hangjelölés, első latinosítási hullám;
  • Felvidék, szláv hangjelölés, első névadások személynévből;
  • Felvidék, szláv műnevek;
  • Részek, Erdély, Máramaros, latinos műnevek, személynévből helységnév;
  • Délvidék, további szlávosítás;
  • Kárpátalja, szlávosítás és bolsevik ideológia;
  • Őrvidék, „ősi” német névanyag;

UTÓSZÓ - EGY TERMÉSZETTUDOMÁNYI EREDMÉNY
HIVATKOZOTT ÉS IDÉZETT IRODALOM

Ajánlott még:

Trianon és a harmadik világháború
Magyarország álomtörténete 1929-1941
A Sumír örökségünk - A Bobula Ida hagyaték
A Boszniai Piramisok és a világ elveszett piramisainak vizsgálata
Tesla és az eltitkolt találmányok

Ezeket is ajánljuk