Házi patika 1713

A Régi Magyar Élet Elfelejtett Dokumentumai...

Kígyó ellen való orvosság - Azmely emberben kígyó vagyok, végy fekete ürömöt és százlevelű füvet, ezeket fűzd (főzd) jól ecetben, és az embernek kétszer-háromszor add megénnyia (meginnia) éhomra, elmegy tűle vagy föllyül, vagy - tésztességgel (tisztességgel) írván - alol.

Fogfájás ellen - Lóganéjt egy vassörpönyőben parázsold meg, s tödd két ruha közé az orcádra.

Az kopasz fő ellen méges (mégis) - Az mogyoróbélt meg kell törni, mézbe köll elég(y)étenyi azzal köll kennyi. Igaz, elég haja lészen.

A 17. század az orvostudomány nagy változásának időszaka volt, amikor a fűben-fában orvosságot sejtő szkeptikus szemléletet kezdte kiszorítani az okokat felismerő, hatóanyagokkal operáló orvostudomány és gyógyszerészet. Egy ideig azonban még elevenen élnek a babonás eljárások, varázsló szövegek és hiedelmek.

A betegeskedés és betegápolás színhelye a család volt, így egy gyógyító könyv is a házi orvoslás céljára készült, és házilag elkészíthető recepteket tartalmazott...

Ez a kötet egy ilyen házi orvoslás és felhasználás céljára összemásolt gyűjteményt tesz közkinccsé. A kézirat az Országos Széchenyi Könyvtár birtokában van. Egy kéz írása, magyar, latin, szlovák nyelvű részek is olvashatók benne.

A kézirat nyelvére az akkori nyelvhasználat szerinti nyelvi tarkaság, magyar, szlovák, latin és német szavak vegyülése a jellemző. Erősen é-ző nyelvjárásban ír (véz-víz, vérág-virág, déo-dió, lészt-liszt stb.) Ritkábban bukkan fel í-ző alak (mízzel-mézzel). Enyhe ö-zés is megfigyelhető (hideglölés, köll, fördő, szökfű, örössen). Szóhasználatában a tárgyas ragozás még nem szilárdult meg...

A kiadvány a szöveget hanghű átírásban közli, tehát az eredeti kiejtést reprodukálja a mai helyesírás szabályai szerint...

A „Házi Patika 1713” című eme kiadvány a receptgyűjtemény, a korabeli szójegyzék, a lejegyzett gyógyítási eljárások, és nem utolsó sorban az akkor használt magyar nyelv, nyelvjárás iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.