Hasonló a hasonlónak... — Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról

Az asszimiláció (vagy beolvadás) számos tudományterület érdeklődésének áll homlokterében: a kérdést többek között a politológia, az antropológia, a társadalomfilozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a vallástörténet vagy a történelem egyaránt tanulmányozza.

Nemcsak a „nagybetűs” tudományt, hanem korunk közvéleményét is foglalkoztatja az asszimiláció fogalmával illetett bonyolult jelenség, a globalizációval megnevezett társadalmi változásfolyamatok egyik fontos kísérője...

Ez az összefoglaló elemzés a nevezett tudásterületek közelítéseivel él, és az asszimiláció átfogó értelmezését kínáló kiegészítő tankönyv lehet.

A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ - BEVEZETÉS

• Az asszimiláció fogalmának etimológiai-filológiai elemzése; (A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése. A szó görög eredetű: a nyelv/beszéd /logosz/ és a szeretet /filo-/ szavak összetételéből származik.)
• Az asszimiláció fogalmának fenomenológiai elemzése;(A fenomenológia kifejezés a phainomenon /„fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a megmutatkozó”, „a jelenség”/ és a logosz /„tan”/ görög szavak összetételéből származik.)
• Az asszimiláció folyamatának hermeneutikai elemzése; (A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége. A „hermeneutika” /görög/ szó az „értelmezés tudományát” jelenti, maga a szó Hermésznek, az antik görög kor egyik istenének a nevéből származik...)
• Az asszimiláció fogalmának „újraolvasási” kísérlete;

EPILÓGUS

A „Hasonló a Hasonlónak” című eme kiadvány elsősorban arra keresi a választ, hogy az ASSZIMILÁCIÓ mit jelent, honnan ered, milyenek az eszmetörténeti előzményei, és egyáltalán, hogy miért fontos az asszimiláció problematikájára irányuló elméleti reflexió.