Gyökerek és fények — Kozma Imrével beszélget Kozma László - Magyarnak Lenni sorozat XLVI. kötet

KOZMA IMRE (Győrzámoly, 1940. június 4.) római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója.

A határainkon túl végzett munkánknak magyarságunk szempontjából politikai vonatkozása is van.

A karitatív szervezetek, tekintettel arra, hogy politikamentesen működnek, híd szerepet töltenek be Magyarország és a szomszédos országok népei között, valamint a határainkon túl élő magyar testvéreink és azon nemzet fiai között, akikkel együtt élnek.

Ez a szerepvállalás sokkal nagyobb jelentőségű annál, mint ahogy általában vélekednek erről a hivatalos szervek és az egyes emberek.

A nemzetet nem lehet országhatárokkal körülvenni, hanem minden egyes magyar, éljen bár jelenlegi országhatárainkon kívül, a nemzethez tartozik.

Egy nemzet vagyunk. Ezért a szomszédos országokban élő magyar testvéreink számára bármifajta együttműködés a lelki egységet szolgálja.

ÍZELÍTŐ A BESZÉLGETÉS TÉMÁIBÓL:

• Kozma atya neve fogalommá vált, szinonimája lett a gyors segítségnyújtásnak, a karitatív tevékenységnek, a hajléktalanok, a társadalom elesett rétegei megsegítésének;
• „Isten külön ajándéka, hogy amikor legnagyobb a baj, engem végtelen nyugalom tölt el, s csak a megoldás keresésére összpontosítok”;
• A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a nyolcvanas évek végén jött létre, akikor a központi irányítás lazulni kezdett;
• Az atya tevékenysége a kultúra kibontakozását, a népek egymásra találását is segíti;
• Gyermekkora: az út kezdete;
• A hit dolgaiba a nagyapja vezette be, de nem csupán és nem elsősorban szavakkal, hanem életének példájával;
• „Nagyapámról az első képem az olvasó ember, emlékezetembe vésődtek a mozdulatai, amikor és ahogyan a könyvet kézbe veszi, lapozza, a figyelem az arcán, ahogyan az olvasott szöveget átéli”;
• A Győri Bencés Gimnáziumban tanult és érettségizett;
• 1956-ban Budapesten kívül talán legjobban Győr városát ragadta el a forradalom tüze;
• Mi lehet '56 üzenete a mai fiatalok számára, akiknek az események már a történelmet jelentik, személyesen nem élték át őket?
• Van-e okunk a reményre, megőrizhetjük-e a reményt?
• A szemináriumi évek, ízlelgette a tudás ízét;
• Dorogról a zugligeti Szent Család-plébániába;
• „Az egyház ellenségei jól tudták, hogy a család a nemzet legkisebb sejtje, építőköve, az ateista propaganda számára a legveszélyesebb a hívő család;
• A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a keletnémet menekültek;
• A romániai forradalom;
• Az 1990-es évek elején megmozdult a Balkán, az erőszakkal egyben tartott Jugoszlávia darabjaira hullott;
• Az előítéletmentesség, a befogadó és megtartó szeretet a magyarságunk kiteljesítését is jelenti;
• Szent István öröksége;
• „Európában vérre hivatkozva nem találunk testvéreket, ezért minden nemzetnél fontosabbak a keresztény gyökereink, amelyek a Szent István-i állameszmét táplálták;
• Az európai közös haza és az országban található hontalanok;
• Egyre nagyobb és nehezebb feladatot jelent a cigányság helyzetének megoldása;
• Irgalmasrendi szerzetesként a rend kórházának irányítása.

A „Gyökerek és Fények” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék részletesebben is megismerni, hogy KOZMA IMRE római katolikus pappal, irgalmasrendi szerzetessel miről beszélgetett KOZMA LÁSZLÓ.