Gőzhajóval a Dunán 1834

Szerzője Michael Joseph Qulin brit (ír) katolikus családban született 1796-ban, és tüdőbetegségével küszködve fiatalon hunyt el 1843-ban. Több hosszú utat tett meg Európában, s szenvedélyes tollforgatóként meg is örökítette ezeket a könyveiben.

Magyarországon járva teljesen más nézőpontból mutatja meg saját magunkat, szellemi és fizikai környezetünket, mint amihez - benne élve - hozzászoktunk. Inkább életképeket rajzol, számára az emberek meg a táj érdekesebbnek tűnnek, mint a civilizáció tárgyi emlékei.

Érdekesség a Széchenyivel együtt töltött idő leírása. A Duna hajózhatóvá tételének tanulmányozása során a folyón együtt utaztak. Tanulságokkal szolgál, hogy mi a véleménye hazánkról egy művelt britnek. Mit gondol egy számára ismeretlen országról, ahová szinte véletlenül vetődött el, s mindezt miként befolyásolják a látottak, hallottak, illetve a Széchenyivel való beszélgetések.

Összességében azt mondhatjuk, hogy alapvetően jóindulatúan áll a magyar helyzethez. Széchenyi hatására jellemző módon lelkesedik a „haladás” minden megnyilvánulásáért. Ugyanakkor osztozik honfitársai minden megnyilvánulásában, a „felsőbbrendűségében” is. Pillanatnyi kételyt sem táplál az iránt, hogy egy elmaradott országban tartózkodik, ahol minél előbb és minél teljesebben veszik át a nyugat-európai (s persze a brit) intézményeket, annál sebesebben haladhatnak a fejlődés útján...

Egészében egy igen művelt, vagány, „belevaló” brit (ír) utazót ismerhetünk meg a könyvéből...