Filogon 2. - Gombos F. Albin magyar történelmi forrásadatai

Szerző: Kozsdi Tamás

Filogon 2. - Gombos F. Albin magyar történelmi forrásadatai

Ár: 3 839 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
KSD Könyvek
Megjelenés
2026
Kötés
Puhatáblás
Oldalszám
208 oldal
Tömeg
252 g

Ismerje meg Gombos Ferenc Albin, a magyar középkorkutatás kiemelkedő tudósának és fáradhatatlan forrásgyűjtőjének életútját! Munkássága nélkülözhetetlen értéket teremtett az Árpád-kori magyar történelem kutatói számára, miközben jelentős középkori krónikák fordításával és kiadásával gazdagította a hazai történettudományt. Tudósként, pedagógusként és a fiatalok elkötelezett nevelőjeként egyaránt maradandót alkotott. Egy kivételes életút története, amely a tudomány iránti elhivatottságról, a kitartásról és az ifjúság szeretetéről tanúskodik.

Leírás

DR. GOMBOS FERENC ALBIN

1873. okt. 3. – 1938. dec. 25.

Eredeti neve Gombos Ferenc volt, de mint piarista diák a fogadalom letétekor változtatta meg nevét Albinra 1892-ben. A Századoknak egyetemi hallgató kora óta volt munkatársa, Borovszky Samu halála után közel egy évig szerkesztője is (1911–12).

Lefordította Paulus Diaconusnak a longobárdokról a 8. század végén írt történeti művét (Historia gentis Langobardorum), munkatársaival magyarra ültette és magyarázó jegyzetekkel kiadta Liudprand 10. századi, valamint Freisingi Ottó 12. századi történeti krónikáit. Nevéhez fűződik a hazai középkorkutatás egyik legjelentősebb segédanyaga, az Árpád-korra vonatkozó forrásszövegek négykötetes – részint halála után megjelent – gyűjteménye.

Középkori Krónikások gyűjtőcíme alatt (1901–1904) nagy küzdelmek és anyagi áldozatok árán, még brassói tanár korában megindított vállalatának folytatását szerette volna mindenképpen biztosítani. Nagy tervei voltak vele és ha megfelelő anyagi támogatásban részesül, a sorozat bizonyára jóval gazdagabb lett volna. De állandóan foglalkoztatta őt az Árpád-korra vonatkozó hazai és külföldi forrásanyag összegyűjtése is, s bár ezen a téren is voltak nagy nehézségei, az anyag, melyet több évtizeden át hangyaszorgalommal összegyűjtött, páratlan értékű az Árpád-kori magyar történelem kutatói számára. A Szent István-év alkalmából a Szent István-Akadémia három hatalmas kötetben közrebocsátotta gyűjtőmunkásságának eredményét. Háromkötetes középkori történeti műve és Szent-István emlékkönyve fogalommá tette a nevét.

1900-ban megszerezte történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelét. 1898-tól a brassói főreáliskolában, 1906-tól a Budapesti VII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban volt tanár. 1919–34 között a Tanárképzőben (a budapesti m. kir. tanárképző-intézeti gyakorló-gimnáziumban) tanított, innen ment nyugdíjba. Az 1920-as évektől aktív tagja, tisztje volt a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának, rendszeresen táborozott velük.

Másfél évtizedig vasárnapról-vasárnapra járta télen-nyáron a természetet, az általa nagyra fejlesztett természetjáró egyesületével. Tanítványain mindig könnyíteni igyekezett és tanári munkájának vezércsillaga a szeretet volt. A tudományos és az iskolai munka, az ifjúság hazafias nevelése töltötte ki életét. MTA tag, Szent István Akadémia tag, Történelmi Társulat tag volt. Feleségével Miklósy Ilona színésznővel egyidősek voltak.

december 26-án rövid, de súlyos szenvedés után tért meg őseihez. Váratlanul, hirtelen, munkatervektől duzzadó készülődések közt ragadta el a halál. 65 évet élt. Pár nappal később a kerepesi úti temetőben, nagy részvét mellett temették el. Dr. Lukinich Imre az Akadémia főtitkára búcsúztatta a forráskutató és történettudóst.
A KÖTETBEN SZEREPLŐ TÉMÁK ÉS KORSZAKOK

A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása (898–904.)
Árpád-házi Szent László király élete és műve a magyarságért (11. sz.)
Magyar és román források vizsgálata az 1437-ik évi erdélyi parasztlázadásról (15. sz.)
Az erdélyi magyar jobbágyság és az oláhok helyzete az 1437-iki parasztlázadás előtt
A huszitizmus elterjedése Erdélyben és az inkvizíció (15. sz. első fele)
Az 1437-ik évi únió és az alsó-fehérmegyei lázadás
A szamosmenti lázadás kitörése és a bábolna-hegyi csata (1437.)
A kápolnai únió (1437.) 

Ezeket is ajánljuk