Filogon 1. - Schönherr Gyula magyar történelmi forrásadatai

Szerző: Kozsdi Tamás

Filogon 1. - Schönherr Gyula magyar történelmi forrásadatai

Ár: 3 839 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
KSD Könyvek
Megjelenés
2026
Kötés
Puha kötésű
Oldalszám
218 oldal
Tömeg
249 g

Schönherr Gyula a magyar történettudomány és könyvtárügy kiemelkedő alakja volt, aki rövid élete során maradandó értéket teremtett a középkori magyar történelem, a heraldika és a genealógia kutatásában. Munkássága, szerkesztői tevékenysége és a történeti családi levéltárak rendezésében végzett áldozatos munkája jelentősen gazdagította a magyar tudományos életet. Ez az életrajzi írás egy kivételes tudású tudósnak és Nagybánya hűséges lokálpatriótájának állít emléket.

Leírás

SCHÖNHERR GYULA

1864. szept. 26. – 1908. márc. 24.

(Élt 43 évet.)

1880-as években a kiváló Szilágyi Sándor körül csoportosulók egyike volt, azok közül is a legképzettebb fiatal. Ezután a bécsi Institut für österreichische Geschichtsforschung növendéke volt. Amikor hazatért (1889) 23 évesen a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáránál nyert állást. Tudományos munkálkodását a magyar heraldika és genealógia s a középkori magyar művelődéstörténet egyes kérdéseinek kutatásával kezdte meg. Később inkább a középkori politikai történet tanulmányozására adta magát. Zsigmond és Mátyás király kora (14-15. sz.) volt az az időszak, melynek történetével legbehatóbban foglalkozott.

Szilágyi Sándor halála után ő vette át a Magyar Történeti Életrajzok szerkesztését, amit 1903-ig vitt. A M. Nemzeti Múzeum könyvtárának hivatalos közlönyét, a Magyar Könyvszemlét éveken át szerkesztette s előbb, mint társszerkesztő, majd egyedül szerkesztette a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönyét, a Turult is. A M. Tud. Akadémia 1896-ban levelező tagjai sorába iktatta.

A könyvtáron belül mindvégig a levéltári osztály munkatársaként működött. A XIX. században a könyvtárak és levéltárak gyűjtőköre még nem vált szét élesen. A levéltári osztály csak 1926-ban került át – helyhiány miatt – az Országos Levéltárba, majd beolvadt annak állományába. A könyvtári levéltár legértékesebb részét az a száznál több családi levéltár képezte, amely letétként került birtokába, s amely – családtörténeti jelentőségén túl – óriási köztörténeti jelentőségű is volt. Schönherr mindent elkövetett a hatalmas anyag rendezése és a kutatók jobb kiszolgálása érdekében – teljes sikerrel.

Hosszú, több éves szenvedés után Nagybányán hunyt el (1908-ban) a szülői házában. Ott is temették el. Megfeszített munkájának nem kis szerepe lehetett betegsége előidézésében; ám erre csak akkor jött rá, amikor már késő volt. Halálával nagy veszteség érte a magyar könyvtárosságot és a tudományos életet, Nagybányát pedig különösen érzékenyen érintette, hiszen leghívebb lokálpatriótáját veszítette el benne.

A KÖTETBEN SZEREPLŐ TÉMÁK ÉS KORSZAKOK:


Mi vezetett a teljes széteséshez? (Állapotkép 1301-ben)
I. Lajos ismeretlen pecsétgyűrűje
Az Anjou-ház széthullása és Luxemburgi Zsigmond hatalomra kerülése (1386–1393.)
Zsigmond küzdelmesen, de megszilárdítja a trónját (1393–1401.)
Nápolyi László törekvése és elbukása a magyar trónért (1401–1404.)
Mátyás király eredeti leveleskönyve (1462–65.)
Krisztus kínszenvedésének rendje (1472.)
A Thorni Corvin-kódexről
A három milánói Corvin-kódexről
Vatikáni nyomozás Corvin Mátyás levelezéséről (1475–1490 k.)
Corvin János síremléke Horvátországban (1504.)
Boroszló előkerült levéltára és annak magyar anyaga
Középkori iskolázásunk történetéről
Az orosz Bakunin család és a Báthoryak
Fráter György szamosújvári kastélya és címere (1542.)
Veresegyházi Szentyel Mihály, Apafi nyomdásza (1668.) 

Ezeket is ajánljuk