Ethan és Carter

Carter Stevenson folytonos dadogásával és tikkelésével huszonnégy éves korára teljes magányra kárhoztatta magát. Jóllehet, a barátai is azzal nyúzzák, hogy a Tourette-szindrómának rendeli alá az életét, Los Angelesből egy csöndes kaliforniai kisvárosba költözik. Meghúzza magát, kerüli az embereket. Nem is sejti, hogy újdonsült szomszédja, Ethan Hart, hamarosan feldúlja magányát, és kilöki őt a nagybetűs életbe.

Ethan már a kezdet kezdetén megvallja az érzelmeit Carternek, bár közben retteg, hogy agysérülése kettejük közé áll, noha Ethan sokkal fogékonyabb az érzelmekre, mint az átlag.

Carternél sokkal több forog kockán: ő többször megégette magát, és nem szeretné, ha megint összetörnék a szívét.

Ethan minden alkalmat megragad arra, hogy bebizonyítsa, ő és Carter összetartoznak. Aztán Ethan tragikus hírt kap. Végső kétségbeesésében Carterhez fordul segítségért.

- Vajon Carter kiállja a próbát?

Részlet a kötetből:

A traumás agysérülés és a Tourette-szindróma mindenkire más-más hatást gyakorol. A történet nem pontos kórleírás, inkább két olyan személy bemutatása, akinek a tünetei más, hasonló betegségben szenvedő embereknél is jelentkezhetnek. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Tarának és Toniának: Tarától megtudhattam, milyen a traumás agysérültek élete, Tonia pedig a gondoskodó testvér szemszögéből mesélte el a tapasztalatait.

Tara olvasta elsőként a nyers kéziratot, ő segített élethűbbé tenni Ethan karakterét. Én magam is rengeteg előtanulmányt végeztem, hogy hitelesen tudjam bemutatni Ethant...

Amikor a könyv alapötlete megfogalmazódott bennem, szinte semmit nem tudtam a traumás agysérülésről és arról, milyen hatással van ez az állapot a betegre és a beteg családjára. A Tourette-szindrómát viszont jól ismerem. Tizenkét évesen diagnosztizálták nálam a betegséget, de a tikkelés már korábban elkezdődött.

A Tourette-szindróma örökletes, azaz, változó mértékben ugyan, de a családtagjaimnál is tetten érhető. Cartert nagyrészt saját magamról mintáztam, vagyis a jellemvonásai részben tipikusak, részben viszont teljesen egyediek. A kiegészítő információk dr. Oliver Sacks könyveiből származnak. Hosszú idő óta az ő művein keresztül próbálom megérteni a betegségemet.

Sokat tanulok tőle. Mindenkinek ajánlom a könyveit, aki többet szeretne megtudni a Tourette-szindrómáról. Ha arra kíváncsiak, milyen hatással van a zene a Tourette-szindrómára (és általában az agyműködésre), olvassák el dr. Sacks Musicophilia: Tales of Music and the Brain című művét...