Erdélyi népmondák

A híres mesemondó Benedek Elek (Kisbacon, 1859. - Kisbacon, 1929.) a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben tért vissza szülőföldjére, a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet...

Benedek Elek a nagy mesemondó az Erdélyben ismert népmondákat, történeteket, regéket gyűjtötte össze kötetében.

Az egyéniségére annyira jellemző ízes előadásmódban közvetíti ezeket az olvasói számára.

Olyan történetek olvashatók itt, mint:

• Szent Anna tava;
• Maros és Olt;
• Réka királyné sírja;
• Andorás vitéz;
• Firtos és Tartod;
• A várépítő, meg a forrásfakasztó tündér;
• Rapsóné útja;
• Bálványos vár;
• Csicser vitéz;
• A tordai hasadék;
• Filána;
• Kendeffy Ilona;
• Zeta vára;
• Csala tornya;
• Tatár hídja;
• Bod;
• A Silt;
• Az utolsó tündér;
• Rózsahegy;
• A Hirip meg a Mikó fiúk;
• Déva, Kalán és Arany;
• A halál anyja;
• Béla kisasszony;
• Lakatos János;
• Benet úr és Mátyás diák;
• A kolozsvári bíró;
• Ördög barázdája;
• Ördög árka;
• Venturné;
• Bákainé;
• A kőhalmi királybíró;

Az „Erdélyi Népmondák” című eme kiadványt a fenti tartalom szerinti népmondák, történetek, regék iránt érdeklődő kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánljuk.