Elnémult harangok

RÁKOSI VIKTOR szerző, született Kremsner, írói nevén Sipulusz (Ukk, /ma Veszprém megye, Sümegi kistérség/ 1860. szeptember 20. – Budapest, 1923. szeptember 15.) író, újságíró, humorista, országgyűlési képviselő, sportvezető. Rákosi Szidi és Rákosi Jenő testvére. Szülei 1862-ben tönkrementek a mezőgazdasági válság következtében. Ezután Erdélyben, Gyergyóditróban nevelkedett a nagybátyjánál, Rákosi Bélánál, aki orvos volt...

Az „Elnémult Harangok” Rákosi Viktor 1903-ban írt, először a Révai Testvérek által kiadott romantikus műve. A regényből Garas Márton és Balogh Béla rendezésében 1916-ban és 1922-ben film is készült.

Első rész: AZ UTRECHTI DIÁKOK

Kölnből két erdélyi református teológus, Simándy Pál és Puskás Gábor ösztöndíjas diákként Hollandiába utazott. Utrechtbe ősz elején érkeztek meg, ahol Bótai Barna fogadta őket. A már régóta itt tanuló Barnabás kiváló tanuló volt, legutóbb már hollandus nyelven kollokvált, s jutalmul két stipendistát (ösztöndíjast) választhatott ki maga mellé.

A két fiatal protestáns hamar beilleszkedett az itteni diákéletbe, kényelmes szállásuk volt, s az anyagiakban sem szenvedtek hiányt. Simándy, aki egykor Szebenben Bótai diákpajtása volt, a tehetsége és a szorgalma révén a távoli idegenben kitűnő tanuló lett, még állást is vállalt: egy gazdag család gyermekét tanította. Bótai súlyos tüdőbetegségben szenvedett, ezért helyettesítette a barátja a pedagógusi munkában, a Bajlon családnál.

Simándy Erdélyben élő menyasszonya Bótai Anikó volt, leendő sógora pedig a gazdag patrícius lányát, Derryt szerette. Baljon Friderika azonban nem viszonozta a betegeskedő fiatalember érzéseit, viszont a széles vállú, csinos arcú, s a holland nyelvet egyre jobban beszélő, a tanulmányokban élen járó Simándy Pál felkeltette az érdeklődését...

Pál komolyan megbetegedett, kórházba is került, majd orvosi tanácsra Hamburgban gyógykezeltette magát. A kikötőben egy Amerikába induló hajó fedélzetéről erdélyi kivándorlók énekét hallotta meg. A 90. zsoltár sorai döbbentették rá az elhivatottságára, hazatért Erdélybe, hogy a keresztény hitét, a veszendő népét és pusztuló hazáját szolgálhassa...

Második rész: A HAVASOK KÖZT

Simándy Pál kitűnő bizonyítványokkal tért haza Utrechtből a kincses Kolozsvárra. A református püspöktől azt kérte, hogy a koldusok papja, az elhagyottak támasza, a szenvedők vigasztalója lehessen. Magyargarabóra került Bod Péter egykori templomába, a görgényi havasok közé. Simándynak azonban nemcsak a nyomorral, a babonákkal, a tudatlansággal kellett megküzdenie, hanem az erőszakosan terjeszkedő román ortodox egyház helybeli képviselőjével, Todorescu pópával is.

Simándy Pál tudta, hogy mit vállalt, erdélyi fiú volt, a megpróbáltatások között is becsületes ember, hithű keresztény maradt...

„Hunyad vármegyében született s ott töltötte a gyerekéveit, ami annyit tesz, hogy a régi dicsőség képei, emlékei már legzsengébb korában bevésődtek a lelkébe. Ő, a késő ivadék, már romok közt jött a világra. A szétzüllött magyarság romjai közt. Látott régi magyar templomokat oláh kézen, vagy becsukva, körülötte ölmagas dudvával. Látott üresen álló nemesi udvarházakat, melyeknek tégláiból az oláh parasztok építettek kunyhót maguknak. Hegytetőkön sokszor elborongott a középkori várak romjai közt, hol egykoron a magyar vitézek álltak őrt a falon, vigyázva a messzeterülő völgyeket...

Százával, ezrével látott magyar típusú, magyar nevű parasztokat, akik elvesztették őseik nyelvét, őseik vallását s a lelke kínosan vonaglott, amikor látta, hogy e tömegek immár idegen eszme, idegen nemzet szolgálatába hajtották erejüket, s magyar öntudatuknak az utolsó szikrája is kihamvadt bennük...”

A Lazi Kiadó gondozásában 2013-ban megjelent „Elnémult Harangok” című eme kiadványt a két erdélyi teológus ösztöndíjjal Utrechtbe utazása, tanulmányaik ottani befejezése, egyikük, Simándy Pál a kalandos évek utáni Erdélybe való visszatérése, ahol a kálvinizmus és a magyar gondolat apostola lesz, Florica, a román pap lánya iránt érzett eleve kilátástalan, de őrült szerelme, a lebilincselően izgalmas, szenvedélyes hangszerelésű és sokrétű regény, a nemzet katasztrofális sorsát a maga érzelmi életében mélyen megélő hős története iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.