Egyetemes vallástörténet II.

Tíz évvel ezelőtt jelent meg a „Bevezetés a vallás lélektanéiba” című munkám. Ezt 1930-ban „A vallásbölcselet főkérdései” című kötet követte. Mind a kettő föltételezte az egyetemes vallástörténetet, mint alapvetést, amelyre a vallás lélektani és bölcseleti vizsgálata ráépít...

Az anyagi világban lehetetlen falat, tetőt építeni még a nem létező alapra. A tudományok rendszerében más lehet az időbeli egymásután, mint a rendszer logikai egymásutánja. Említett műveimben mások vallástörténeti adatgyűjtésére, összefoglalására támaszkodtam, mégis szükségét éreztem annak, hogy ezt az anyagot magam is összefoglaljam, és így ezt a vallástudományi sorozatot teljessé tegyem.

A szellemi élet mai korszaka különös érdeklődéssel fordul a vallás felé. Munkám a művelt nagyközönség ezen érdeklődését akarja fölkelteni, és legalább részben kielégíteni. Több mint tíz esztendő gyűjtéséből fakadt. Ez a tíz év pedig a vallástörténet tudományos felkutatásában is rendkívül mozgalmas és termékeny volt.

Az őstörténetet, az ókori népek történetét szerencsés leletek és ásatások világították meg; a jelenségek összefüggését pedig a kultúrtörténeti irány magyarázta újabb szempontokkal.

Az Előszóban utalok W. Schmidt-nek és társainak kutatásaira, hisz munkám első része az ő köveikből épít. Ebben a részben az ősnépeket, az őstörténelmet tárgyalom; a nagy-kultúrák közül azokat az előázsiai és afrikai kultúrákat, melyek később összetevőkként tűnnek elő a hellenizmus földközi-tengeri kultúrájában...

Az I. kötet tartalma: ősnépek, őstörténelem, kihalt kultúrák...

AZ „Egyetemes Vallástörténet” című eme II. kötet tartalma: Nyugat és Kelet, Ó- és Újszövetség...