Dorian Gray képmása

Amikor a „Dorian Gray képmása” 1890-ben először megjelent egy irodalmi folyóiratban, a viktoriánus közvélemény azonnal hatalmas felháborodással fogadta. Olyannyira, hogy az 1891-es könyvváltozatot már maga Wilde dolgozta át és bővítette ki úgy, hogy valamelyest elhallgattassa gyújtó hangú kritikusait.

Azt viszont még ők sem sejthették, hogy a regény ősváltozata, ahogyan azt Wilde eredetileg elküldte a folyóiratnak, még ennél is nyíltabban beszélt a regény szereplőinek érzelmi viszonyairól, különösen a festő és modellje, Vasil Hallward és Dorian Gray közötti vonzalomról...

Jelen kiadás a cenzurázatlan ősváltozatot tartalmazza, ahogy azt Oscar Wilde eredetileg elképzelte.

Oscar Wilde (1854-1900) „Halhatatlan zseni és kibírhatatlan pojáca; a művészet apostola és az ifjúság megrontója; Anglia legszellemesebb embere és legmegvetettebb szexuális bűnözője”. Élete éppúgy tele volt szélsőségekkel, ahogy a művei, melyekkel megváltoztatta a XIX. század arculatát. Dublinban született, Oxfordban tanult, legnagyobb sikereit Londonban aratta, és végül Párizsban halt meg száműzetésben. Életét és művészetét is meghatározta a szemforgató viktoriánus erkölccsel való küzdelem, melynek nevében 1895-ben kétévi börtönre és kényszermunkára ítélték „súlyos szeméremsértés” vádjával. Sziporkázó színpadi műveit, fájdalmas szépségű meséit és elmés mondásait azonban máig olvassák világszerte...

Wilde „Dorian Gray képmása” című eme regénye az angol irodalom alapműve, korának botrányirodalma. A fantasztikumba hajló történet egyértelmű célja kora társadalmának a bírálata. Görbe tükröt állít egy olyan berendezkedésnek, melyben elvakítanak a külsőségek, melyben a felszínes szépség az élet értelme, tartalma pedig az élvezetek hajszolása...

Művei ma is épp olyan frissen és lenyűgözően hatnak az olvasóra, mint száz évvel ezelőtt.