Délvidéki rendszer, magyar váltás

Így írt a könyvbemutatóról a Polgárok Háza meghívója:

„Rendszerváltás titóista-jugoszláv módra, magyar szemszögből, háborúval, és a délvidéki magyarok szervezetének szétverésével…
Domonkos László új könyvét bemutatja Kisimre Ferenc délvidéki irodalmár, újságíró.”

A téma érdekes, különösen azoknak, akik már megjárták a Délvidéket, s tapasztalhatták, hogy a magyar és a szerb nemzet ottani kapcsolata bizony még köszönőviszonyban sincs azzal az állapottal, amelyről a diplomáciai hírek szólnak.

Lényegesen rosszabb annál.

Ráadásul ha megpróbálunk elmélyedni a „hogyan történt?” kérdéssel, akkor hamar rájövünk, hogy egy csöppet sem ismerjük déli testvéreink sanyarú sorsát.

Itthonról sokáig csak a „majdnem Nyugat”-ot láttuk a jugóknál, de ez a Szerbiában élő magyarság számára egész más volt. A délvidéki magyarok sanyarú körülmények között éltek Titó alatt is, de most is csak ritka eset, hogy fülig ér a szájuk. A háború előtt, alatt és után százezrek menekültek el. És mi erről szinte semmit nem tudunk.

Arról sem, hogy milyen vérengzést hajtott végre a kommunista hatalom, hogy a már említett Csúrog lakosságát az utolsó magyarig kiirtották. (Épp a minap volt a csúrogi népirtás évfordulója.)

- De jobbra fordult-e utóbb – a műország széthullásához vezető – háború után a magyarok sorsa?

Az újságok és a politikusok szerint igen.
De a valóságban nem...

Domonkos László könyve az első, biztató összefogás széthullását elemzi a közelálló szemével – ő ugyanis a kérdéses időben Szegeden élt, s a közelség, valamint a kishatárforgalom segítségével szinte belülről láthatta az eseményeket.

Sokat Kell Tanulnunk Még, Hogy Megértsük, Honnan Hova Jutott és Juthat Még a Délvidéki Magyarság...

Forrás: hunhir.info