Castrum Supron - Sopron vára az Árpád-korban ANTIKVÁR

Ebben a könyvben az államalapítás korától a soproni várszervezet tatárjárás utáni felbomlásáig eltelt egynegyed évezrednyi korszakot főleg régészeti leletek leírásával dokumentálja a szerző. Ismerteti az Árpád-kori határvárak egyik mintapéldányának tekinthető soproni erődítményt, a várban és környékén talált épületeket, a várnépek falvait, házait, műhelyeit és a mindennapi életükre emlékeztető, földből előkerült használati tárgyakat.

Az itt bemutatott 250 évnyi időszak Sopron vára és környéke történetében jogilag 725 évvel ezelőtt, a városi privilégiumok IV. László király általi adományozásával ért véget. Sopron a magyar királyok folyamatos támogatásának és polgárai áldozatos munkájának köszönhetően 1277 és 1340 között hármas védőfallal övezett várossá fejlődött.

Amikor Károly Róbert király 1340. április 21-én engedélyezte a soproni polgároknak a S(igillum) CIVITATIS SVPRONIENSIS (Sopron szabad királyi város pecsétje) köriratú, három tornyú várfalat, Jézus Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló címerpecsétjük használatba vételét, kiteljesedett a várossá válás folyamata.

Gömöri János szerző 1944. március 15-én, Hevesen született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1969-ben szerzett régész- történelemtanári diplomát. Fő kutatási területe az őskohászat – archeometallurgia, a történelemtudomány (régészet) kandidátusa, PhD. Várásatásai főleg a műemlékvédelmi munkáihoz kapcsolódó feltárások, de rövidebb ideig kutatta a sárospataki, kapuvári, karakói várakat és a hevesi ispáni vár vagy török palánk feltételezett helyét is...