Bukásra ítélt siker — A Vígszínház élén 1955-1958

Szerző: Magyar Bálint

Bukásra ítélt siker

Ár: 2 142 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Mundus
Megjelenés
2004
Kötés
Kemény kötésű fűzött
Oldalszám
262 oldal
ISBN
9789639501157
Tömeg
550 g

A „Bukásra Ítélt Siker” című eme kiadvány egy polgárnak a nem polgári korban 1955-től 1958-ig a Vígszínház élén eltöltött időszaka iránt érdeklődőknek ajánlott. Nyomon követhető tematikus egységek: Tapasztalatgyűjtés. Másfél évtized a Nemzeti Színházban; Hogyan lesz a Vígszínházból a Magyar Néphadsereg Színháza? Egy kinevezés buktatói. A ráadásul kapott József Attila Színház; Tájékozódás és erőviszonyok; Az évad kritikáiból; A sikerhez nem elég a siker. Tíz év jó lett volna - Három kevés volt; Ötvenhat októbere a színházban; Ötvenhat után - Az 1956-1957-es évad; Az évad kritikáiból; Színház vitathatatlanul az élen; Az évad kritikáiból; Színész nélkül nincs színház; Végjáték; MELLÉKLETEK (...) SZÍNHÁZI FELVÉTELEK JEGYZÉKE (...) Ennek a könyvnek az írója, ha minden rokonsági kapcsolatot figyelembe veszünk, egyidős a magyar színészettel...!

Leírás

- AZ ÍRÓ VALLOMÁSA -

Ennek a könyvnek az írója, ha minden rokonsági kapcsolatot figyelembe veszünk, egyidős a magyar színészettel. Egyik déd-nagybátyja, Kempelen Farkas alakította át Várszínházzá II. József császár rendeletére a karmeliták elkobzott templomát 1874-ben - két évszázaddal ezelőtt. Egy másik, Fáy András nemcsak takarékpénztárat alapított, de egy ideig ugyanennek a Várszínháznak az igazgatója volt. Dédapja, Szemere Bertalan, mielőtt mélyebben merült volna a politikába (mint miniszterelnök uralkodóházat detronizált, a magyar koronát ásta el Orsován, majd borkereskedő lett párizsi emigrációjában), díszletekért utazott Bécsbe a miskolci színház számára. A vásárolt díszletek listája ma is megvan...

Nagyapja, Kürthy Emil alispáni jövővel kecsegtető pályáról mondott le, hogy küszködő újságíró legyen Budapesten, Blaha Lujza, Jászai Mari, Pálmay Ilka, sőt, Sarah Bernhard körében, Mikszáth Kálmán és Reviczky Gyula újságíró-kollégájaként, Csiky Gergely barátjaként.

Nagybátyja, Kürthy György negyven évig volt a Nemzeti Színház tagja. Ő maga színháztörténeti doktorátust szerzett a budapesti egyetemen, majd az állástalanság hároméves purgatóriuma után tisztviselő-gyakornok lett a Nemzeti Színházban 1934-ben.

A második világháború alatt az Opera titkára, 1945-től tíz évig a Nemzeti Színház főtitkára. Később a Vígszínház igazgatója. Ebben az állásban - érzése szerint - a kelleténél jóval rövidebb ideig maradhatott csak meg, de hiszen mindenki sérelmezi, ha leváltják a pozíciójából. Pláne elismerés nélkül. Azóta tizenegy színház- és filmtörténeti tárgyú könyvet írt.
(Magyar Bálint, 1989)

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

ELÖLJÁRÓ SZAVAK

  • Tapasztalatgyűjtés. Másfél évtized a Nemzeti Színházban;
  • Hogyan lesz a Vígszínházból a Magyar Néphadsereg Színháza?
  • Egy kinevezés buktatói. A ráadásul kapott József Attila Színház;
  • Tájékozódás és erőviszonyok;
  • Az évad kritikáiból;
  • A sikerhez nem elég a siker. Tíz év jó lett volna - Három kevés volt;
  • Ötvenhat októbere a színházban;
  • Ötvenhat után - Az 1956-1957-es évad;
  • Az évad kritikáiból;
  • Színház vitathatatlanul az élen;
  • Az évad kritikáiból;
  • Színész nélkül nincs színház;
  • Végjáték;

MELLÉKLETEK (...)
SZÍNHÁZI FELVÉTELEK JEGYZÉKE (...)

A „Bukásra Ítélt Siker” című eme kiadványt egy polgárnak a nem polgári korban 1955-től 1958-ig a Vígszínház élén - a fenti tartalom szerint - eltöltött időszaka iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.

Ezeket is ajánljuk