Bukaresti napló 1978-1988

B. Kovács András, született Kovács András (Kolozsvár, 1949. május 25. –) magyar újságíró, közíró, szociográfus, költő. Írói álneve Kolozsvári András.

Riportsorozatokban tárta fel a '89-es rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági változásokat a Székelyföldön, az erdőközbirtokosságok újraalakulását, a volt állami ipari vállalatok magánkézbe juttatásának fonákságait, valamint a vendégmunkások tömeges méreteket öltött kivándorlását. Riportjaiban kisebbségi életsorsokat mutat be. A XX. század helytörténeti vonatkozásai az erdélyi emlékirodalmat is gyarapítják, szociológiai eszköztáruknak tulajdoníthatóan...

A kötet két fő részből áll. Az első rész címe: „Egy magyar riportertanonc a román fővárosban 1978-1981”. Az Előszó így kezdődik: Tizenötödik éve ült főtitkári „trónusán” a román önkényuralkodók talán legkorlátoltabbja és legkegyetlenebbje, az agyafúrt manipulációk nagymestere (személyi kultusza már a Kárpátok géniuszának nevezte és a haza Aranykorszaka megteremtőjeként hozsannázta). 1978 végén érkeztem a román fővárosba, hogy tévériporterként próbáljak szerencsét...

A „Nem egészen önkéntes száműzetés 1982-1988” című mások rész alcíme jól érzékelteti a helyi körülményeket: Riporteri örömök és bánatok a román fővárosban és Erdélyben, avagy hogyan sodródott a diktátor vezényelt hozsannák hullámain, egyre közelebb a kivégzőosztaghoz.

A Székelyföld folyóirat oral history típusú anyagokat közlő Ujjlenyomat rovatában is olvasható volt B. Kovács András „Nem egészen önkéntes száműzetésben” című, 1982–88 között vezetett bukaresti naplójának I. része...