Búcsú az égtől

Az ÖRÖKSÉGÜNK könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek.

Idősebb íróink, összeálló, gazdag életművükből személyesen válogatják ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott s – mint szellemi hagyatékként – az utókornak leginkább ajánlott írásaikat...

Búcsú az égtől - részlet:

„Irma, te édes - mondták neki réges-régen, az ezerkilencszázhetvenes években a Bérkocsis utca és József körút sarkán álló Góbé vendéglőben délután vagy késő este a bizalmaskodó törzsvendégek: újságírók, magányos agglegények, elvált férjek meg gazdagabb kisiparosok, akik napi rendszerességgel jöttek zaftos pörköltre, zöld hárslevelű fröccsökre vagy olykor már kissé kapatosan világot megváltani. Néha a közeli Rákóczi térről betérő, rendszerint a terem közepén, a konyha felé vezető csapóajtó közelében letelepedő, hivatalból üldözendő örömlányok is így szólították.

- Irma, te édes - mondogatták neki hangosan a falra aggatott kalocsai hímzésű terítőkre erősített mázas korsók és Miska-kancsók alól, az asztalokat elválasztó apácakerítések mellől.

Aztán áthelyezték a Luxor kávéházba a Szent István körútra, akkor férjhez ment és a Tutaj utcába, egy előre gyártott betonelemekből készült négyemeletes házba költözött...”