Bioételek gabonából

Jó fél évszázada - gyerekkoromban - Üllőn a Berkes utcában még csépeltek a gazdáknál. Pajtásaimmal ott lábatlankodtunk a gépeknél, a kezünkkel szeleltük a magokat és úgy ettük.

Édesanyám mindig mondta nekem, jól nézd meg, kisfiam, mert minden búzaszemen ott van Jézus arcképe. Én nagyítót is szereztem, és úgy nézegettem.

Azóta már tudom, a búza a legértékesebb gabonafélénk, a lisztjéből sütött kenyér pedig szakrális anyag, a magyarság szent eledele. De a búza mellett a rozs, az árpa, a köles vagy akár a hajdina is az adott táj és az ott élő emberi közösség meghatározó élelme és egyes állatok takarmánya. Mert nem csak kenyér sül a gabonafélékből, de számtalan étel és ital is készül belőlük.

Könyvünk ezekből ad ízelítőt. A Kárpát-medence egész területéről, a magyarlakta vidékekről gyűjtöttük a könyv anyagát. Sokan elárulták a régi, féltve őrzött recepteket. És ha otthon ezeket az ételeket megfőzik, a rejtekekből előkerülnek a régi ízek és zamatok: ezek őrzik az ősi tudást, azt hogy a gabonamagvak a betakarítást követően tovább élnek. Éppen ezért hívja még a ma élő magyarság is sok helyütt a gabonát életnek.

A könyvben olvasható ételekhez az alapanyagok bioboltokban szerezhetők be.

A kötetben Ambrus Lajos író bevezetőjével és Roszik Péter ökológiai gazdálkodási szaktekintély által írt zárószóval a biogazdálkodásról találhatunk hasznos ismereteket.

A „Bioételek Gabonából” című eme kiadványt a kötetben helyet kapott bioételek receptjei, csupa gabonából készített finomságok, mint pl. a búzahús, a hamis disznósajt, a zabpelyhes spagetti, a zabgolyók paradicsommártásban, valamint a mákos hajdinapogácsa stb. iránt érdeklődő, egészségesebben és az ősi magyar hagyományoknak jobban megfelelően táplálkozni akaró olvasóinknak ajánljuk.