Bibó estéje

Huszár Tibor szerző (Veresegyház, 1930. augusztus 20. – 2019. november 2.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az értelmiségszociológia neves kutatója. 1983 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézete alapító igazgatója. 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő. Az ELTE Társadalomtudományi Kar egykori tanára...

Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946-1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947-1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951-1957, KSH, 1963-1971), politikai fogoly (1957-1963). Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány - a szovjet megszállás után a helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó - államminisztere.

„Ez a könyv azért viseli a „Bibó estéje” címet, mert a két közismert írás - az egykori népi mozgalom jeles alakjához, Borbándi Gyulához, illetve a Magyar Közösség perében 12 évre ítélt Arany Bálinthoz intézett levél -, melyet a szerző elemez benne, alig egy évvel Bibó István halála előtt íródott.

Bibó aligha szellemi végrendeletnek szánta a „Borbándi Gyula Der Ungarische Populismus” c. 1976-os könyve, illetve a Magyar Közösség perében halálra ítélt és kivégzett Donáth Györgynek az utolsó szó jogán elmondott beszéde örvén írott levelét, de mindkettőben fontos elvi megállapításokat tesz egyrészt a népi mozgalomról, másrészt a magyar jobboldalról, mintegy röviden érintve az életmű számos témáját.

E két dokumentum tanúsítja a megtört testben is töretlenül megőrződött értéktudatát, szellemi frissességét, s egyidejűleg vitapartnerei iránti tiszteletét, megbecsülését, (Bibó István) személyiségének oly vonzó, értékálló jellemzőit”.
(H.T.)

Huszár Tibor a Bibó leveleiben érintett kérdések illusztrálására olyan bizonyító anyaggal is kiegészíti a kötetet, mint Donáth György országgyűlési felszólalásai (1939-1943) és az utolsó szó jogán elmondott beszédének (1947) most először publikált hiteles gyorsírói jegyzőkönyve.

A történések nem lennének értelmezhetőek, ha nem történne említés arról, hogy az akkor már nyugdíjas Bibó Istvánt az MSZMP és a kormány vezetése tudatos elszigeteltségben tartotta: útlevélkérelmeit sorozatosan visszautasították, publikációs lehetőségeitől érdemben megfosztották, és csupán bizonyos, érdemi politikai állásfoglalást nem tartalmaz(hat)ó egyes szakközleményekre korlátozták.

A levelek, dokumentumok a népi mozgalomról és a Magyar Közösség peréről az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

• BIBÓ ESTÉJE: („Borbándi Gyula Der Ungarische Populismus” című könyvéről, a népi írói mozgalom történetéről és jellemzőiről /válaszlevél/;) A Magyar Közösség perről, Donáth György szerepéről /1978/;)
• DOKUMENTUMOK: (Előhang a műperekhez: „... egy ilyen harc nélkül a Kisgazdapártot elemeire bontani nem lehet”; A műper politikai megalapozása: „... Ez olyan nehéz kő, ami most még repül, és nem tudni, hogy hol áll meg”;)
• DR. DONÁTH GYÖRGY ÉLETRAJZA:
• BORBÁNDI GYULA ÉLETRAJZA:
• DR. DONÁTH GYÖRGY utolsó szó jogán elmondott beszéde:
• DONÁTH GYÖRGY MAGYAR ÉLET PÁRTJA /MÉP/ képviselő felszólalásai az országgyűlés képviselőházának ülésein 1939-1943 /VÁLOGATÁS/:
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 54. ülésén - 1939. november 21-én, kedden: (A sajtókamaráról, a Magyarországon élő nemzetiségekről;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 60. ülésén - 1939 november 30-án, csütörtökön: (Három alapelv a „magyar birodalmi gondolat” értelmezéséhez; a magyar külpolitikáról, a magyarság vezető szerepéről Kelet- és Délkelet Európában, a nemzetnevelésről;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 122. ülésszakán - 1940, június 25-én, kedden: (A szociálpolitika elveiről, megvalósításának intézményi feltételeiről; A népszaporulatról és az egykéről, Az ezeréves magyar történelemről és az „új európai szociális rendről”;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 188. ülésén - 1941, április 1-jén, kedden: (A közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények tárgyalásáról szóló törvényjavaslat előadója. Ki vizsgálja a háború terheit; érvényt szerezni az elosztást szabályozó korábbi rendelkezéseknek;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 216. ülésén - 1941. november 11-én, kedden: (A MÉP vezérszónokaként: a nemzeti kisebbségek jogállásáról, a kultusztárca jelentőségéről e faladatok megvalósításakor, a német és olasz birodalom példamutatásáról, az értelmiség neveléséről és az „új értelmiség” felelősségéről „az új magyar birodalom” megvalósításában, a világnézeti tárgyak és a testnevelés szerepéről a katonanemzet alakításában; Az iskolán kívüli népművelésről;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 303. ülésén - 1942. november 10-én, kedden: (A belügyi tárca 1943. évi költségvetéséről; A közigazgatási reform időszerűségéről, elnapolásának kényszeréről; A tisztviselő és a katonatiszt hiányról; A társadalmi egyesületek szabályozásáról; A népesség „biológiai állományának” fenntartásáról, lehetséges fejlesztéséről, Az Országos Nép és Családvédelmi Alap működéséről, A lakáskérdésről és a zsidó lakások rekvirálásáról;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 312. ülésén - 1942. november 23-án, hétfőn: (A közellátás nehézségeiről, Az import beszűküléséről, exportkötelezettségekről; A közellátás politikai elveiről; A feketepiacról és a sorbaállásokról; Jurcsik Béla miniszter beszolgáltatási rendeletéről és a végrehajtás nehézségeiről;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 337. ülésén - 1943. november 16-án, kedden: (A Belügyminisztérium 1944. évi költségvetéséről, növekedésének indokairól; A közigazgatás technikai fejlesztéséről; A szakszerűség követelményeiről, közbiztonsági és közrendészeti szolgáltatásról, a csendőrség és rendőrség fejlesztéséről; A „bomlasztó tevékenység” meggátlásáról;)
• AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉPVISELŐHÁZÁNAK 347. ülésén - 1943. november 30-án, kedden:
• ESEMÉNYNAPTÁR (1939-1947):

NYOMTATOTT FORRÁSOK - FORRÁSKIADVÁNYOK

• VISSZAEMLÉKEZÉSEK - TANULMÁNYOK
• MONOGRÁFIA.

A „Bibó Estéje” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az alig egy évvel Bibó István halála előtt íródott két közismert írás - az egykori népi mozgalom jeles alakjához, Borbándi Gyulához 1976 júliusa és 1978 augusztusa között kelt, illetve a Magyar Közösség perében 12 évre ítélt Arany Bálinthoz intézett 1978-as keltezésű levél szerző általi elemzése, fontos elvi megállapításai és a korszak közélete iránt is érdeklődnek...

Ajánlott még:

A pokol malmai.
Az elittől a nómenklatúráig.
Kádár.
Restauráció vagy kiigazítás.