Bevezetés a szellemtörténetbe

Eredeti kiadás:
Joó Tibor: Bevezetés a szellemtörténetbe
Franklin Társulat, 1935.

Részlet a könyvből:

A műszavak, ha egy már pontosan meghatározott fogalom rövid és közértelmű jelzésére kerülnek forgalomba, rendkívül hasznosak, mert jelentékenyen megkönnyítik a gondolatok közlését. De ha csak hamarjában is végiggondolunk egynéhányuk történetén, igen megokolt az aggodalom, hogy vajon egyáltalában elérhető-e a fogalom olyan egyértelműsége, határozottsága, amely egyetlen szóba zárható, akkor is, ha nem tárgyakról, hanem szellemi tartalmakról van szó.

Némelykor pedig egyenesen veszélyes a terminus megrögzülése, mert nem valami lehiggadt tartalmat, hanem még teljes forrongásban levő vitaanyagot erőszakol magába időelőtti megszületésével.

Sőt van rá eset, hogy egészen felesleges az új kifejezés, mert a fogalmat fedi egy régi, s elegendő volna annak tartalmi megújítása.

Így vagyunk a Geistesgeschichte-vel is. Éppen nem mondhatjuk szerencsésnek, hogy megtermett ötletszerűen, harci jelszóként abban a vitában, mely a helyes histórikus szemlélet körül zajlott fel. Mert voltaképpen semmi egyébről nincs szó, mint arról, hogy miként kell tekintenünk természetének megfelelően a történetet, s ebből a szemléletből következőleg milyen módszereket kell használnia a történelemnek. Tehát szorosan véve felesleges szószaporítás volt, - ha lélektanilag a harc hevében meg is érthető, - amikor azt az új szemléletet, amely a történetet a szellem életeként tekinti, s tehát minden történelmi diszciplina módszerét ehhez képest újítja meg, olyan névvel ruházták fel, amely egy új diszciplina látszatát adja neki.

Joó Tibor Kolozsvárott született 1901-ben. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte 1929-33 között. 1939-től egyetemi magántanár volt. 1945-ben hunyt el a főváros ostroma során szerzett sebesülése következtében...

A „Bevezetés a Szellemtörténetbe” című eme kiadványt az 1935-ben először kiadott mű iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely érintetlenül közli az eredeti szöveget. (Tehát sem az egykori helyesíráson vagy szóhasználaton, sem a mondatszerkesztésen nem változtatott, csak a nyilvánvaló elírásokat, nyomdahibákat javította...)