Bevezetés a jogtudományba

Szerző: Horváth Barna

Bevezetés a jogtudományba

Ár: 2 380 Ft · Raktáron

Adatok

Kiadó
Attraktor
Megjelenés
2015
Kötés
Puha kötésű ragasztott
Oldalszám
114 oldal
ISBN
9786155257964
Tömeg
147 g

Eredeti kiadás: Szeged Város Nyomda és Könyvkiadó Rt. Szeged, 1932. Eme kiadványt a reprint kötet tartalmi vonatkozásai, szemléletmódja, a jogtudomány akkori általános kultúrképe, a jogtörténet, jogelmélet jelentősége, a jogismeret tudományelméleti helye, a jogtudomány és a joggyakorlat összefüggései, A jogtudományok tagozódása; Közjog és magánjog; Az érdekelmélet - A többletérték-elmélet - A joglogikai elméletek; Polgári jog és a büntetőjog; Társadalmi funkciója - Célja - Logikai alkata; Alaki jog és anyagi jog; Állami, egyházi és nemzetközi jog; Tételes jogtudomány, jogtörténet, jogelmélet; A jogi kultúra; A jogászat karakterológiája; A jogászi gondolkodás; A jogászat haszna és nélkülözhetősége; A jogászat apologetikája... iránt érdeklődő valamennyi olvasónak egyaránt ajánlott.

Leírás

Eredeti kiadás:
Szeged Város Nyomda és Könyvkiadó Rt.
Szeged, 1932.

Horváth Barna (Budapest, 1896. augusztus 25. – New York, Amerikai Egyesült Államok, 1973. március 3.) magyar jogtudós, jogfilozófus, jogszociológus, az MTA levelező tagja (1945), az újkantiánus jogbölcselet (jogpozitivizmus) képviselője.

1929-től a szegedi, majd 1940 és 1945 között a kolozsvári egyetem jogbölcselet-tanára volt. 1945-ben az MTA levelező tagjává választották. Később politikai okokból emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként Amerikában, Franciaországban és Németországban...

Részlet a kötetből:
„A FELADAT
(1) A kezdő jogász bevezetése abba az ismeretkörbe, amelyet tüzetesen a szaktanulmányai és a gyakorlati jogélet iskolája világítanak meg előtte;
(2) Az enciklopédikus áttekintés nyújtása a jogtudomány ismeretanyagáról; és végül
(3) A jogi világkép beillesztése az általános világképbe, a nem jogász műveltségű érdeklődő tájékoztatása a jogtudomány mibenlétéről és általános kultúrjelentőségéről...

Az alábbiakban az 1. és a 3. feladatra egyforma súlyt helyezünk, az enciklopédiát háttérbe szorítjuk...

Reális szükség van arra, hogy a kezdő jogász már tanulmányai közben is tájékoztatva legyen az egyes szaktudományok összefüggéséről, közös vagy határos problémáikról, és a jogi ismeretnek az általános ismeretben való jelentőségéről...”

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

  • A feladat;
  • A jogtudományok tagozódása;
  • Közjog és magánjog;

Az érdekelmélet - A többletérték-elmélet - A joglogikai elméletek

- Polgári jog és a büntetőjog;

Társadalmi funkciója - Célja - Logikai alkata

  • Alaki jog és anyagi jog;
  • Állami, egyházi és nemzetközi jog;
  • Tételes jogtudomány, jogtörténet, jogelmélet;
  • A jogi kultúra
  • A jogászat karakterológiája /Szerkesztő jogászat, Ügyvédi jogászat, Bírói jogászat, Közigazgatási jogászat, Laikus jogászat, Jogtanítás/
  • A jogászi gondolkodás;
  • A jogászat haszna és nélkülözhetősége;
  • A jogászat apologetikája;

A „Bevezetés a Jogtudományba” című eme kiadványt az 1932-ben megjelent kötet tartalmi vonatkozásai, szemléletmódja, a jogtudomány akkori általános kultúrképe, a jogtörténet, jogelmélet jelentősége, a jogismeret tudományelméleti helye, a jogtudomány és a joggyakorlat összefüggései... iránt érdeklődő valamennyi olvasónknak egyaránt ajánljuk.

Ezeket is ajánljuk