Bethlen Kata orvosló könyve — Anno 1737

Ez a kötet egy 18. századi erdélyi főrangú hölgy gyógyító tevékenységéről ad képet.

Bethlen Kata (1700-1759) Bethlen Sámuel és borsai Nagy Borbála leánya volt. 1722-ben gróf széki Teleki József felesége lett. Az erdélyi emlékírás utolsó nagy alakja, a református egyház és a könyvkiadás támogatója. Pártfogoltja volt Bod Péter, aki udvari papja is volt és neves gyógyító hírében állt.

Bethlen Katáról, a patrónája szemorvosló működéséről Bod Péter így írt:

„Gyógyítást gyakorlott gyakran még maga-is.

Kivált szem fájdalmit böltsen orvoslotta,

Hállyogot a’ szemről könnyen el-oszlatta,

E’ hasznos Tudományt néki tanította,

Más Doktorok között egy jó okulista.”

Az orvostörténeti kutatások azt állították, hogy Bethlen Kata Simoni Márton szebeni orvostól tanulta a szemorvoslás mesterségét.

E kötet kéziratát az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őrzi.

Az egyes fejezeteknek ugyan nincsenek tartalmat jelző címeik, de „magát a beosztást a lejegyző határozottan kidomborította.” A fejezetszámokat mindig új lapra írta, ilyen formában: Az orvoslás mesterségéről. Első könyv. Az orvoslás mesterségéről. Második könyv... A fejezetek számát élőfejként is feltüntette.

A recepteket részeknek nevezte és fejezetenként újrakezdett római számozással számozta.

A kézirat az erdélyi köznyelven íródott, de a szövegének elkészítésében több mint egy tucat bejegyző vett részt, ezért a kéziratban többféle nyelvjárási és hangállapot is tükröződik.

Mint gyógyító könyv, a laikus, de elit gyógyítás szövegemléke.

Ez a kötet a kézirat szövegét hanghű átírásban közli, tehát az eredeti kiejtést reprodukálja a mai helyesírás szabályai szerint. Szögletes zárójelben állnak benne a kiadó javításai, kiegészítései, valamint a ma már fölismerhetetlen régies és tájnyelvi szavak ma használatos alakjai.

A megértést szójegyzék segíti.

A „Bethlen Kata Orvosló Könyve” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik egy 18. századi erdélyi főrangú hölgy gyógyító tevékenységéről szeretnének képet kapni, pl. a „gyomorfájástul való orvosságról”, a „hagymáz ellen való orvosságról”, a szembetegségekről, köztük „az belső hályagról (hályogról), az külső hályagról, az homályos szemről, az gutaütött szemről, az sérelmes szemről, az fluxusos szemről, az fluxus és az orbánc miatt megveresedett- és fájdalmasodott szemről, az igen véres és tüzes, meg is dagadozott szemről, az vadszőrrel telenőtt, mindenkor csipázó és viszketeges szemről...”

Ajánljuk mellé:

A bükki füvesember gyógynövényei.
A rák nem betegség.
A csodálatos máj- és epehólyag tisztítás.