Bálványosvár

Jókai Mór szerző /Dr. Ásvay Jókai Móric/ (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Mint a nagy romantikus kortársai közül Aranyt és Lisztet, úgy Jókait is foglalkoztatta a magyar őstörténet kérdése. Természetesen ő prózai epikában akarta rekonstruálni a naiv eposzt. Szilárdan hitt a hun-magyar rokonságban, meg abban, hogy az erdélyi székelyek Attila fiának, az elűzött Csabának a leszármazottai...

Arany is erre a hipotézisre alapozta a „Csaba-trilógia” tervezetét. Jókait, mikor Erdélyben járt, azonnal megragadta a bálványosi vár pogány hagyományokra utaló beszédes neve, festői szépsége és a hozzá tapadó, ősi zamatú legendavilág. Fantáziája igazolására eredeti forrásokat keresett, meg is találta azokat Orbán Balázs „Székelyföld leírása” című nekünk is kedves, patriotisztikus nagykeblűségtől áthatott művében, és Ipoly Arnold „Magyar mythológiájában”, melyet barátja: Csengery éles filoszkritikája ellenére Arany is jócskán fölhasznált a „Buda halálában.”

A fenyegető tatárveszedelem előtt II. Endre és IV. Béla a rokonnak tartott kunok hazatelepítésével akarja megerősíteni a magyar honvédelmet. A vándorló nemzet Kuthen vezetésével Erdélyen át vonul Magyarországra. A romantikus hagyomány jegyében szerelmi történetté formálja a két kultúra és vallás összeütközését, majd összebékülését. A Mike-leányt azért nem akarták a bálványosi Opourhoz adni, mert az pogány volt - írja, de a nőrablás után az újdonsült férj keresztény hitre tér, a két ellenséges család kibékül egymással.

Bálványosvár ősi pompájában fényeskedik századokon át, Jókai csak az elégikus befejezésben tudósít arról, hogy a Rákóczi-korszakban a labancok elpusztították, és azóta csendes tartomány lett belőle.

A „Bálványosvár” a sokszor lesajnált, máskor túlzó lelkesültséggel újrafölfedezett kései Jókai számontartandó, értékes, a mítosz felé tájékozódó modern prózának is irányt mutató alkotása.

TARTALOM:

A Fergettyűvár
A vándorló nemzet
Esküdjél meg a kutyára!
A Körültáj
A Bábolna istenasszony
Bálványosvár
A pokol tornáca
A „Susogóban”
A leányrablás
A „torló”
Esküvő a „napnál”
A „nap” és a „kereszt” harca
A gyásztor
A Szent Anna tavánál
Croesus apó
A világ száműzöttei
Háládatlan veréb a fecskefészekben
Az el nem oltott tűz a kandallóban
Az elrejtőzött
A vérszövetség
A kötés
Bálványosvár
Jegyzetek

A „Bálványosvár” című eme kiadványt Jókai Mór műveit kedvelő, adott esetben Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódó regény iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amelynek cselekménye a 13. században játszódik.

R. Takács Olga szerint:
„Abban a korban, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (...) - csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélőkedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szűkszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekből megalkotta ezt a szemet gyönyörködtető, színes mesét...

Szerb Antal így írt róla:
„Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.”

Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: „Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengő és nagy lélekkel sugárzott szét... Valami csodálatos, felemelő életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és erőadó ebben a siralomvölgyben.” ...

Ajánlott még:

És mégis mozog a föld DVD.
Benyovszky Móric életrajza.
A legvitézebb huszár.
A Damokosok.
A kőszívű ember fiai.
Az aranyember - 3 feldolgozás (2 DVD).
Jókai Mór.