Az önismeret ösvénye — Srí Ramana Maharsi élete és tanításai

Ramana Maharsi, eredeti nevén VÉNKATARAMAN AIJAR (szül. 1879. dec. 30. Tirucsuli, India - megh. 1950. ápr. 14. Tiruvannámalai), hindu bölcs (dnyání), követői szemében a nagy tanító, az Úr és az Arunácsala bölcse.

Monista jellegű, az egyéni lélek és a világlélek azonosságáról, valamint a májáról (a tapasztalati világ illuzórikus voltáról) szóló tanításai Sankara (kb. 700 - 750) advaita-rendszerével állíthatók párhuzamba.

Általában csendben tanított, fő szóbeli tanítása pedig a vicsára volt (valódi önazonosságunk kutatása a Ki vagyok én? kérdés segítségével).

Dél - Indiában, középosztálybeli bráhmana családban született, különösebb spirituális neveltetés nélkül. Nagy hatással volt rá egyik olvasmánya a hatvanhárom tamil szent életéről.

Első spirituális élménye, amelyből az általa alkalmazott vicsára - technika származik, 17 éves korában következett be: szörnyű halálfélelem szállt rá, mozdulatlanul feküdt, elképzelve, hogy a teste meghal, és hullává változik. A hagyományos sem ez, sem az [nem vagyok] (néti-néti) gondolatmenet nyomán önvizsgálatba kezdett, feltéve a kérdést: Ki vagyok én?

Így folytatta: Rendben - hát mondtam magamban - ez a test meghalt.

• A tetemet elszállítják majd és elhamvasztják, ám a test halálával én is meghaltam-e?
• Vajon a test-e az én?

A test csendes és érzéketlen, de én a személyiségem teljes erejét érzem, sőt még az én hangját is hallom magamban, a testtől függetlenül. Az érvényes válasz megismerésének vágya elragadta egy magasrendű, értelem fölötti tudatállapotba, amelyet a hindu filozófiában szamádhinak neveznek.

Szavak nélkül arra a tapasztalásra jutott: Tehát én a Szellem vagyok, amely meghaladja a testet. A test meghal, de az azt meghaladó Szellemhez nem férkőzhet a halál. Ez azt jelenti, hogy én a halhatatlan Szellem vagyok. Nem sokkal ezután elhagyta az otthonát, és a Siva megtestesülésének tartott Arunácsala - hegyhez ment, ahol élete hátralévő részét töltötte, lemondva a világról. Így lett India legfiatalabb guruinak egyike.

A Nyugat figyelmét Paul Brunton My Search in Secret India (India titkai) című könyve irányította Srí Ramana Maharsi gondolataira (nevét egyik legjelesebb tanítványától, Kávjakantha Ganapati Munitól kapta; a maharsi jelentése nagy látó).

Több jeles tanítvány gyűlt köréje. Ramana Maharsi szerint az egyéni én és a világ májá, azaz illúzió, melyet a vicsára módszere eloszlat, fölfedve az én és a jelenségvilág alapját, az egyedül létező Önvalót (Átmant, mely azonos az Abszolútummal, a Brahmannal).

Az újraszületések körforgásából (a szanszárából) való kiszabaduláshoz az szükséges, hogy felismerjük valódi természetünket, melyhez a legfőbb segítség a vicsára (Ön-kutatás).

Srí Ramana üzenete az, hogy az Ön-ismeret nem valami újonnan elérendő dolog, hiszen nem más, mint tudatára ébredni természetes állapotunknak, amely tiszta lét.

„Különösen fontos ez a könyv korunkban, melyet a sóvárgó, ugyanakkor ellenkező szkepticizmus jellemez. ...képessé tesz minket arra, hogy megszabaduljunk a dogmáktól és babonáktól, a szertartásoktól és formaságoktól, s szabad lelkekként élhessünk.”
(dr. Sz. Rádhákrisnan)

„AZ ÖNISMERET ÖSVÉNYE” című ezen kiadványt a filozófia tudományát, a filozofikus gondolatokat kedvelő, Srí Ramana Maharsi hindu bölcs, a nagy tanító élete és tanításai iránt érdeklődő, vagy azt mélyebb kontextusban is megismerni kívánó olvasóink figyelmébe ajánljuk.