Az írás és az olvasás felelőssége ANTIKVÁR — Protestáns művelődés Magyarországon

Német Pál tizenöt év tanulmányait, esszéit gyűjtötte össze. Művét az édesapja emlékének ajánlja, aki Somogyjádon volt lelkész.

Talán nem véletlen, hogy a somogyjádiak kérésére írta meg Illyés Gyula az „Éden elvesztése” című oratóriumát, miként ezt Czine Mihály írta az előszavában. Czine sosem volt csupán tudós egyetemi tanár, hanem úgyszólván a magyarság képviselője. Később a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka, majd az országos zsinat világi elnöke...

Nagyon pontosan fogalmaz a bevezetőben, amikor az alábbiak szerint méltatja a szerző gondolkodásmódját, stílusát.

„Minden sora a fölkészült, problémákat látó, felelősen gondolkodó református írástudóról beszél. Alku nélkül néz szembe a felismert kérdésekkel, a kétezer éves keresztyén kultúra ismeretében. Tudja, hogy a teológiában is van műveltségi értékhierachia: legfontosabb a Szent-írás, s utána következnek az egyházatyák, a reformátorok, hitvallásaink. De mindent és mindenkit ismer, aki és ami szükséges a gondolkodáshoz, az ítélet-alkotáshoz... Németh László mondta: „a rügyektől a gyökerekig.”

S kitekint az iszlám műveltségre is... „A világ dolgait egységes egészként, a világ eseményeit összefüggő folyamatként fogja fel, a Soli Deo Gloria hitében.”

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

Czine Hihály: Tudós és tiszteletes;
Képek jegyzéke;

- I. VALLÁS ÉS IGAZSÁG:

(Az írás felelőssége. Az olvasás felelőssége. Önbecsülés és a másik tisztelete. Az igaz és a hamis próféta. Hamis reménység és hazug áldozat. Vallás és igazság I-II. Hitvallás a tagadásban.);

- II. KERESZTYÉN KULTÚRA - KERESZTYÉN TÁRSADALOM:

(A Theológiai Szemle megújítása és református egyházunk teológiai megújulása. Keresztyén kultúra - keresztyén társadalom. Hazugság és árulás. Kinek van szüksége rá? „A csúfolódók székében”. Patientia Sanctorum.);

- III. HIT ÉS LÁTÁS:

(„Ha a te fiad megkérdez téged...”. „Mielőtt lettünk, tiéid voltunk...”. Hit és látás. Üres sír - élő Jézus. „... az Isten járt előttem...”. „Szózatunk kihat az egész földre”. „Micsoda az ember?”. Ami megromol és ami újul. Szív és száj - hit és imádság. „... de ha nem tenné is...”);

- IV. TUDOMÁNY ÉS ERKÖLCS:

(Kőrösi Csoma Sándor emlékezete születésének kétszázadik évfordulóján. Varga Zsigmond emlékezete. A történelem és a Szentírás. Egyetemes válság - az ember válsága.);

- V. AZ ÓSZÖVETSÉG VILÁGA:

(Az ókori keleti népek költészetének hatása a zsoltárokban. A négybetűs istennév (Tetragrammaton) lefordításának lehetősége és kötelessége az Exodus 3:14 alapján.);

- VI. AZ ISZLÁM VILÁGA:

(Az iszlám. Az iszlám - társadalmi rendszer. „Az emberek alusznak, s a halállal ébrednek csak föl.” (Az iszlám vallás és az ember halála./. Európa és az iszlám.);

A kötetben közölt írások eredeti megjelenésének adatai;

„Az Írás és az Olvasás Felelőssége” című eme kiadványt a magyarországi protestáns művelődés, a fölkészült, problémákat látó, felelősen gondolkodó református írástudó gondolatai iránt érdeklődő, azokat megismerni akaró olvasóinknak ajánljuk.