Az emberi kaland — Egy civilizációelmélet vázlata

• Itthon vagyunk-e ebben a világban?
• Körülöttünk forog-e a világmindenség, mint ahogy balgább pillanatainkban hisszük, hinni szeretnénk, vagy valahol a peremén kapaszkodunk?
• Mik az esélyeink itt ezen a bolygón?
• Túlélnek-e minket a pillangók?
• Hogyan került be a gonosz, a rossz, a szenvedés a világba?
• Hogyan ejtettük foglyul a Sátánt?
• Miért nem akarta Kepler elhinni önmaga számításainak, hogy a bolygók elliptikus pályán keringenek?
• Miért vakította meg önmagát Oidipusz?
• Mi köze a játéknak a világ teremtéséhez?
• Nevetett-e valaha is Mózes vagy Jézus?
• Miért flörtölnek a viccek az idegen világgal?
• Mi köze a szépségnek a rettenethez?
• Mi köze az autóknak és parfümöknek a transzcendenciához? És így tovább.

A könyv ilyen „szokatlan és nyugtalanító kérdéseket tesz föl, és nem mindig talál majd rájuk megnyugtató választ. De szándékom s meggyőződésem szerint ennek ellenére a remény, és nem a kétségbeesés könyve.

Az emberiség nagyszerű kalandjáról szól egy olyan világban, ahol a rettenet és a szépség, a sötétség és a fény, a halál és a szeretet küzd egymással.”

Hankiss Elemér (Debrecen, 1928. május 4. – Budapest, 2015. január 10.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész...

Az „Emberi Kaland” című eme kiadványt a fenti kérdésekre válaszokat kereső, át- és továbbgondoló olvasóinknak a kötetből vett alábbi idézettel ajánljuk:

„Teremteni valamit a semmiből, csillagképeket építeni szimbólumokból, talán a semmiből, fölépíteni a szabadság, az értelem és méltóság világát egy néma és üres univerzumban: ez úgy hiszem, emberhez méltó munka volt. Igazi emberi kaland.”