Az elveszett Lélek visszhangja avagy a történelem zsákutcájában

„A könyv a védikus (keleti, indiai) bölcselet szemüvegén keresztül láttatja a világot. Az első fejezetben bemutatja, ki is az ember valójában, mi a célja, és hogyan érheti el ezt a célt. Aztán a következő kilenc fejezetben ismerteti, hogy vajon a Nyugatból kiáradt jelenlegi korszellem segíti-e az embert a célja elérésében, vaqy pedig gátolja azt.”
(Aszlár, a filozófus)

„Nagyon nehezen jutottam át az első fejezeten, az emberen. csak Tomaj kedvéért folytattam az olvasást. De végül megérte.”
(Burtáj, a politikus)

„A könyv egy új ablakot nyit az európai olvasó számára a világra. Még sohasem láttam ezen keresztül az embert, az értelmet, az anyagot, az ösztönerőt, a kapitalizmust, a liberalizmust, a vallást, a demokráciát, a nemzetet és a Keletet. Egyszerre megrázó és felemelő, kesernyés és örömteli, egyszerű és filozofikus.”
(Kászon, a lélekbúbár)

„Ha jól értettem a könyvet, akkor erősen megtépázta a Nyugat szellemiségét, talán ki is végezte, és rengeteg érdekes szellemi kaland mellett rámutat arra, hogy a Kelet egyetlen mellékmondata értelmesebb, mint az egész francia felvilágosodás.”
(Tarkacsú, a kalandor)

„Ha szellemileg egységet és harmóniát sugároz is a könyv, érzelmileg sokszor hullámvasúton éreztem magam.”
(Csangatáj, a lázadó)

„Ez a könyv azt a címet is kaphatta volna, hogy »A keleti szellemi arisztokrácia válasza.« Mert valóban válasz. És hogy mire? Mert nem elég az, hogy a Nyugat évszázadok óta elárulta az abszolút Lelket, és szellemi tévutakon ténfereg, ráadásul az utóbbi századokban kereskedelmi mohóságtól és hittérítői vakságtól megkergülve a Keletet megalázta, kioktatta, kizsákmányolta és sokszor kinevette.”
(Atakám, a misztikus)

TARTALOM:

- Az ember • Az értelem • Az anyag • Az ösztönerő • A kapitalizmus • A liberalizmus • A vallás • A demokrácia • A nemzet - A Kelet

„Az ember mindig tökéletlen marad, és mindig az lesz a feladata, hogy tökéletessé próbáljon válni!”
(Gandhi)

„Egyszerre az egész népre érvényes felszabadulás nincs. Ilyesmi eddig is megbukott, ezután is mindig meg fog bukni. Egyenként kell kezdeni. És Püthagorasz iskolájának értelme, hogy bármilyen kevés, de teljesen tiszta embert kell nevelni. Az eredmény nem a sokaság, hanem a tisztaság átható erején múlik. Egyetlen ember többet tehet, mint egymillió szibarita. A sötét hatalomnak csak egy emberen kell megtörnie, s akkor tehetetlensége kitűnik.”
(Hamvas Béla)

Részlet a kötetből:
Az ember tudata ahhoz a hajóhoz hasonlít, amely időtlen idők óta az óceánon lebeg. Ahol a Nap a szív. A Hold a lélek. A hajó a fizikai test. A hajóskapitány az intellektus. A kormányrúd az elme. A vitorla az érzelmek. Az óceán mélyéből szüntelenül feltörekvő örvénylések és hullámok pedig a tudattalanban jelen lévő homokbuckák (szamszkárák). Az ember tudattalanjában - az óceánhoz hasonlóan - kisebb-nagyobb homokbuckák (gondolati és érzelmi beidegződések) működnek. Az ember általában észre sem veszi, hogy a felszíni gondolkodását és érzelemvilágát mindig is ezek a tudattalanban meglévő - életeken át felhalmozott - beidegződések irányítják. A felszíni gondolatáramlásra a felszín alatt jelen lévő homokbuckákból kiindult örvénylések és hullámok csapnak le. Éppen ezért a hajóskapitánynak, az intellektusnak éberen és bölcsen kell a kormányrudat, az elmét kormányoznia, hogy a tudattalanból felcsapó örvényléseken és hullámokon - az érzelmek által megfeszített vitorlákkal - keresztülkormányozza az embert, követve a Hold és a Nap sugarait...