Az élet kapuja ANTIKVÁR

A KÖTET ANTIKVÁR (HASZNÁLT) PÉLDÁNY! ALÁHÚZÁSOK ÉS FIRKÁK ELŐFORDULHATNAK BENNE! AZ ESZTÉTIKAI ÁLLAPOTÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK, ENNEK TUDATÁBAN RENDELJE MEG! KÖSZÖNJÜK!

HERCZEG FERENC (Franz Herzog; Versec /ma Szerbia, Vajdaság/, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke. A Horthy - korszak legnépszerűbb írója, az „Új Idők” című irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke.

Jómódú verseci német polgárcsaládból származott. Magyarul az iskolában tanult meg. Az 1890 - es évek fordulóján kezdett el írni, előbb regényt, novellát, később színdarabot is. Első regényét a váci fegyházban írta, ahova egy halállal végződő párbaj miatt került. Viszonylag gyors szabadulása után, 1891 - től a Budapesti Hírlapnál dolgozott. Rendkívül gyorsan népszerű lett.

Sikere arra biztatta, hogy a nemzet írójává váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, regényeket kezdett írni. Később vissza - visszatért ifjúkori sikereinek műfajához, és ezek a művei a bestseller - piacon is sikert arattak. Képviselő, főrend, akadémikus lett, a rendszer írófejedelme. Népszerűségét emelte lapja, az óriási példányszámú Új Idők (1894-1945), melynek szerkesztője volt és egyben a beérkezett olvasói levelekre is személyesen ő válaszolt.

Az irodalom vérkeringéséből azonban lassan kikerült, a II. világháború után már nem publikált. 1925-ben, 1926-ban és 1927-ben „Az élet kapuja” című regénye alapján a Magyar Tudományos Akadémia Herczeg Ferencet Nobel - díjra jelölte. 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.

Az 1950-es évek elején kitelepítették Budapestről a magyar gulágra, a Hortobágyra. 1953-ban, Sztálin halála után szabadult, amikor megszüntették a munkatáborokat. Hamarosan, már a következő évben meghalt.

Ebben a kötetben különös szerelmi szál az, amiben a főhősnek választania kell a hazája és az őt eláruló, de mint kiderül, valóban szerető lány között - és a magyar fiatalember a hazáját választja. Szép és szomorú történet Tamás és Fiametta kapcsolata. Legalábbis a vége. Azért voltak benne olyan pillanatok is, amiket a legkevésbé sem lehetne szépnek nevezni.

Megkapó a regény néhány gondolatébresztő mondata, fejtegetése főként a magyarsággal, a magyar sorskérdésekkel és esélyekkel kapcsolatban.

A cselekmény eléggé kiszámítható, még a szerelmi szál is az valamennyire. Helyenként szomorkás az egyre inkább elkeseredett hangulata miatt, de helyenként finom humorral van átszőve, és Itt-ott a derű is áttör rajta, az egyre súlyosbodó, a szereplők vállát nyomó gondok ellenére. Van abban valami méltóságteljes, ahogyan a barbár magyarok viselkednek, miután a konklávé kudarccal zárul a számukra.

• A könyv egyik alapvető kérdése, hogy ki is képviseli az igazi erényeket ebben a történetben?...
• A korabeli elvilágiasodott egyházi vezetők, vagy egy szintén nem bűntelen, de becsületes, és népe megmaradásáért tenni szándékozó magyar küldöttség tagjai?

„Ha magyar főpap ül Szent Péter székébe, akkor a török kérdés lesz a vatikáni politika tengelye és a liga máról-holnapra meg is lesz, Magyarország pedig megmenekül. Azt lehetne mondani: a magyarok ma az Élet Kapujában ülnek. A kapun túl van az ő nemzeti jövendőjük, a kapun innen a pogány rabság, a pusztulás”.

A regény további alapkérdése: Herczeg maga hisz-e Bakócz érsek koncepciójának realitásában; nevezetesen abban, hogy az esztergomi érsek pápává választása megvédené Magyarországot a török veszedelemtől.

Bakócz Tamás érsek nagy fába vágta a fejszéjét, olyasmire adta a fejét, amelyre magyar főpap előtte (és utána se) soha: pápa szeretne lenni. Kitűnő információs bázisa révén tisztában van vele; az energikus és életerős katonapápa Julián della Rovere (II: Gyula) már nem viselheti hosszú ideig a tiarát.

A végére áll össze a kép: ezt a pápaválasztást senki más sem nyerhette, mint a kövérkés firenzei bíboros, és hogy ez már a kezdet kezdetétől, még az előző pápa uralmának végén is nyilvánvaló volt.

Csak most ötlik fel bennünk: egyáltalán versenyezhet-e egy magyar jobbágyivadék a Magnifico sarjával? ...

„Az Élet Kapuja” című eme kiadványt a történelmet kedvelő, a magyarság sorskérdéseit a szívén viselő, a történelmi esélyt is latolgató, miszerint milyen az esélye egy magyar jobbágyivadéknak a pápaságra, és ha Bakócz Tamás pápa lesz, akkor megmenekülünk-e a török veszedelemtől, továbbá akik ebből a regényből érzékelni szeretnék a kor hangulatát, az akkori Magyarország és Európa kapcsolatát is.