Az Árpádok és Dalmáczia

„Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának 1898. február 7-iki ülésén.”

„Volt ekkor egy szláv főúr, ki a törzsbeliektől sok bántást szenvedve, sok kárt vallva ... Magyarországba költözött. László király elé lépve, reábeszélte őt, induljon meg Horvátország elfoglalására és uralma alá vetésére, biztosítván őt arról, hogy az könnyen megy, mivel nincs király, ki ennek az országnak gondját viselje...”

Dalmácia:
Hegyes vidék, amelyet szélesebb-keskenyebb völgyek szelnek át. Az Adriai-tenger felé általában meredeken ereszkedik le. Hegyei túlnyomórészt mészkőből állnak, ezért legnagyobb része karszt természetű. Északon a Velebit-hegység emelkedik. A Velebithez csatlakozik a Dinári-Alpok, a Dinara és a Janski. A Dinári-Alpokkal párhuzamosan emelkedik a Castella és a Mossor Planina, valamint a Biokovo Planina nevű hegylánc.

A legszaggatottabb és legzordabb hegyek takarják a Kotori-öböl körüli részeket. A meredek partok előtt mintegy 20 nagyobb és száznál több kisebb sziget és szikla emelkedik ki az Adriai-tengerből.

Dalmáciában három nagyobb öböl nyúlik be a szárazföldbe: északon a Novigradi-, középen a Sabioncellói- és délen a Kotori-öböl...

Részlet a kötetből:

„A kedvező fekvése tette e vidéket, Dalmáciát már az ókorban is egyik első tengeri hatalom fészkévé. Ez segítette elő, hogy a partszegély természetes központja, ahol Spalato és Traú épültek a római időkben, magához vonja a Balkán-félsziget északnyugati részének forgalmát és váljék székhelyévé igen jelentékeny gazdasági és irodalmi műveltségnek.

Erre tartanak, mintegy sugarak, a Kerka és a Cettina völgyei, erre nyitnak utat a félsziget belsejébe a Dinara szorosai, innét húzódik át legszélesebben a szigetek öve, majdnem a Monte Gargano felentjáig, az Adria bejárása felé.

Ez volt az a tengermellék, amely a magyar történelem egy jelentékeny, és tán eléggé még nem méltatott fejezetének szolgált színhelyéül...”

A kötet TARTALMA:

ELŐSZÓ - BEVEZETÉS; Az Adriának és különösen a dalmata tengerpartnak földrajzi és történeti jelentősége;

• Dalmácia állapota a magyar hódítás előtt;
• A magyar hódítás Horvátországban;
• Dalmáczia elfoglalása;
• Dalmáczia megbékítése. Magyarország belép a tengeri hatalmak sorába;
• Az Árpádok birodalmi politikája;
• Hódító politika;
• A magyar birodalom és Dalmáczia a tatárjárás korában;

„Az Árpádok és Dalmáczia” című eme kiadványt azoknak a történelmet kedvelő olvasóinknak ajánljuk, akik tanulmányozni szeretnék, hogy mit jelentett Magyarország számára Dalmáczia birtoklása, melyek voltak a kölcsönös előnyök a magyar és a horvát nemzetre nézve, az alábbiak szem előtt tartásával:

„Magyarország és Dalmáczia közti összeköttetés nem a véletlennek, nem a szerencse forgandóságának volt az eredménye. Mindegyik félnek szüksége volt a másikra. Az egyik jólétet és oltalmat talált a kapcsolatban, a magyar pedig csak a tengermellék birtoklása által vált valóban nagyhatalommá.

Annyi század múltán is tiszta fényben ragyog azon nagy királyok bölcsessége, kik a városok szabadságát és virágzását összefűzték a magyar birodalom hatalmával.”