Az államiság megőrzése — Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról

A kötet tanulmányai széles áttekintést adnak:

• a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc államszervezetéről,
• társadalmi céljairól,
• annak támogatásáról,
• hadszervezeti és hadvezetési problémáiról,
• tisztikaráról,
• külpolitikájáról,
• a felkelés előkészítéséről, valamint
• az emigrációba szorult kuruc katonákról és politikusokról.
• Persze felmerül a kérdés, hogy valójában mit adhat, milyen tanulságokkal szolgálhat több mint 300 év távlatából a Rákóczi-szabadságharc a ma embere számára?

Nehéz a kérdés, és a válasz sem egyszerű. Ám ha mégis felelni akarunk rá, akkor úgy véljük, hogy a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc egyik legfontosabb üzenete a mai Magyarország számára az államiság megőrzésében rejlik.

„Az Államiság Megőrzése” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a Rákóczi szabadságharccal kapcsolatos alábbi tanulmányok iránt érdeklődnek és akiknél AZ ÁLLAMISÁG MEGŐRZÉSE - mint a három évszázaddal ezelőtti törekvés - további érdeklődésre, át- és továbbgondolásra tart számot, a történelmi események és összefüggéseik ismerete mellett:

TARTALOM:

ELŐSZÓ

• KÖPECZI BÉLA: A Rákóczi-szabadságharc külpolitikája és a francia-bajor kapcsolat;
• KOVÁCS ÁGNES: Társadalmi célok-társadalmi támogatottság;
• BÁNKUTI IMRE: A kuruc függetlenségi háború gazdasági-pénzügyi alapjai;
• PERJÉS GÉZA: Taktika és stratégia a Rákóczi-szabadságharcban;
• CZIGÁNY ISTVÁN: Háború a háborúban (A Rákóczi-szabadságharc stratégiai helyzete);
• MÉSZÁROS KÁLMÁN: A szabadságharc tisztikara;
• SÁGVÁRI GYÖRGY: Kuruc regularizálás (1704-1706);
• R. VÁRKONYI ÁGNES: II. Rákóczi Ferenc államáról;
• ZACAR JÓZSEF: Kuruc katonák az emigrációban;