Aranysárkány

Eredeti megjelenés éve: 1925
Az „Aranysárkány” regénye a könyv kiadásával nem ért véget, később az ifjúsági átdolgozása is megjelent. Ez a kötet mindkettőt tartalmazza, a regény kéziratának és kritikai szövegének párhuzamos közlésével, a művel kapcsolatos jegyzetek, mellékletek és névmutató közreadásával.

Az olvasó dönthet arról, hogy érdeklődése és igényei szerint mit választ, illetve mennyire mélyed el a jelen kiadás által felkínált olvasási és értelmezési lehetőségekben, az alábbi TARTALOM szerint:

ELŐSZÓ

• Aranysárkány;
• Az Aranysárkány kéziratos fogalmazványai;
• Aranysárkány (Átdolgozott ifjúsági kiadás);
• JEGYZETEK: Rövidítések jegyzéke - Kézirat - A kritikai szövegközlés elvei - Keletkezéstörténet - A regény fogadtatása - Tárgyi és nyelvi magyarázatok;
• MELLÉKLETEK: A kéziratok topográfiája - A regény folytatásos közlése a Pesti Hírlapban - A regény kiadástörténete (Tájékoztató bibliográfia) - A regény fogadtatástörténete (Tájékoztató bibliográfia);

NÉVMUTATÓ;

Novák Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság.

Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal – a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán.

Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, amely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek.

Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett.

„Az Aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. „Szép”, mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak...”

Ezt az „Aranysárkány” című kiadványt Kosztolányi Dezső eme regényének kritikai kiadása iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, tovább bővítve az életművével kapcsolatos ismereteket, amely a magyar irodalom kimagasló teljesítménye.

Ennek a művének a kézirata a legnagyobb egységes autográf kézirategyüttes, amely Kosztolányitól fennmaradt. Így a filológiai kutatásnak nélkülözhetetlen kútfője, amelyet a kötet teljes terjedelmében tartalmaz...