Antikok és modernek vitája — Késői észrevételek Pascalhoz

Részletek a kötetből:

A jobboldali politika mindig valamilyen életformát ajánl, a baloldali mindig egy új elosztást. Az előbbit a baloldali korlátozásnak éli meg, az utóbbit a jobboldali igazságtalannak...

Igen, fontos a gondolkodás, de senki ne higgye egy percig sem, hogy átveheti a sors felett az uralmat...

Sokat tudunk, de sosem eleget...

Minden filozófia első kérdése, hogy az anyagot és a szellemet milyen viszonyba helyezi...

Magyarországon intellektuálisan sosem ment végbe az antikok és a modernek közti szakítással való érzékelhető szembenézés. Széchenyit magasztaljuk, de a filozófiai mélységét nem értette a folyamatoknak, ő észlelte, hogy valamiféle szakadás megy végbe a magyar világ és a többi között. Nagyszerű Széchenyit olvasni, de filozófiailag majdnem értékelhetetlen. Ahogy Kossuth is. Azt tudták, hogy Magyarország pl. lassabban fejlődik, mint pl. Anglia, amelynek egyik - feltehető oka - a függetlenség hiánya. Csakhogy aki függetlenségért küzd, annak sem ideje, sem szellemi energiái nem maradnak felfogni az intellektuális mozgások hasznosságát, felmérni az arányokat ember és a világmindenség között...

A Nyugat és a Kelet viszonyát leginkább az arrogancia szóval foglaljuk össze..., amely kihívó magatartást, szemtelenséget, pökhendiséget jelent. Sokféle helyzetben helyezheti valaki egy másik ember fölé magát, mi több, emberi csoportok - mérettől függetlenül - megtehetik ugyanezt. Miközben az egész Nyugat meg van győződve arról, hogy ők fölényben vannak a Kelettel szemben, ezt úgy is kifejezik, hogy gőgösen viszonyulnak nem nyugati emberekhez és közösségekhez. Vajon miért?

Több rétege van a nyugati gőgnek, s főként hosszú története. A Nyugat felsőbbrendűsége más civilizációkkal való találkozás során alakult, változott. Az ókori görögök a nem görögöket barbároknak nevezték el, mert nem értették a nyelvüket. A rómaiak birodalmat építettek és elfoglalták azokat a kultúrákat is, melyek teljesen idegenek voltak az övékétől, ám ha elfogadták a fennhatóságukat, élhettek úgy ahogy akartak.

A kereszténység addig terjeszkedett, ameddig nem ütközött az iszlám érdekekkel. Onnantól kezdve egy hosszú versengés alakult ki, melyet a modernségben a keresztény-európai civilizáció nyert meg, főként a modern tudománnyal, és még inkább a modern technológia materiális vívmányaival...

A klasszikus tudományokban az arabok sokáig fölényben voltak Európával szemben, ám a modernség mindent megváltoztatott...

A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

Bevezető gondolatok

I. Rész - Pascal a bölcselet és a tudás határán:

• Miért Pascal?
• Hol kezdődött mindez?
• Van-e Isten?
• Pascal hite;
• Pascal politikai filozófiája;
• Az utópia sosem halott;
• Mi az ember?
• Technokraták és értelmiségiek;
• A csodákról;
• A szuverenitás fogalma;
• Van-e emberi természet?
• Miért fogy a hit?
• A modernek és antikok vitája;
• A bölcsesség szeretete;
• Pascal kérdései lehetnének - ma;
• A modern tudomány;
• Pascal a világ megismeréséről;

2. Rész - Vegyes gondolatok Pascalnak szentelve:

Zárógondolatok - Néhány Irodalom

Az „Antikok és a Modernek Vitája” című eme kiadványt a filozófiai megközelítéseket kedvelő, a fenti tartalom szerinti vitás kérdések iránt érdeklődő, a társadalom anyagi és szellemi világára, egymáshoz való viszonyára nyitott olvasóinknak ajánljuk.