Adele-életrajz — Nő, hang, zene

„2011-re Adele éveként fognak emlékezni...”

Az elmúlt évek folyamán az Adele-jelenség úgy söpört végig a földgolyón, akár egy hurrikán. A 2012-es Grammy-díjkiosztón hat díjat gyűjtött be, többek között az év albumának járó kitüntetést is.

Mióta a brit énekesnő-dalszerző 2008-ban megjelent a Saturday Night Live show-műsorban, valamint 2009-ben megnyerte a legjobb új előadónak járó Grammy-díjat, egymás után döntögeti a rekordokat. 21 című második albuma tizennyolc országban vezette a slágerlistákat, és női előadó lemezeként az amerikai Billboard történetében a leghosszabb időt töltötte a lista élén, felülmúlva Whitney Houstontól a The Bodyguardot is.

Adele sikere példa nélküli a popzene történetében. Miközben a világ lélegzet-visszafojtva várja, mi lesz a következő lépése, Marc Shapiro bepillantást nyújt a művész magánéletébe és eddigi pályafutásába...

„Adele nem rock'n'roll. Még csak nem is tudatosan vállalt retro. Nem táncikál rángatózva. Csak megveti a lábát a színpadon, és erőteljes előadásmódban leszállítja a produkciót - ez a jelenség szinte teljesen kihalt a popzenei színtérről. Elvileg nagyon cikinek kellene lennie. Fiatalos eleganciájában és tekintélyt parancsoló megjelenésében mégis van valami megdöbbentően frissítő. Adele felette áll mindenféle aktuális trendnek.”
(- Vogue)

Az „Adele-életrajz” című eme kiadványt a brit születésű énekesnő élete és pályája iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki fényesen igazolta, hogy milyen ragyogó tehetség, és „annyi mindent adhatna még, és talán fog is..., ha képes lesz a saját feltételei szerint alakítani a körülményeit”...

„Egy dolog viszont biztos. Bárhogyan is alakuljon az élete és pályafutása, eddig »irtó nagy menet volt«. Köszi, Adele a remek pillanatokért!”