A tenger keresztes lovagjai ANTIKVÁR — Velence részvétele a negyedik keresztes hadjáratban

Bárándy Gergely (1976. -) első jogtörténeti tárgyú műve 1999-ben jelent meg, „Velence Fénykora” címmel...

A történetírás hét keresztes háborút említ. Az elsőt 1096-tól 1099-ig vívták, az utolsót pedig 1270-től 1271-ig. A történetírók nézete megoszlik abban a tekintetben, hogy ezek közül melyek voltak sikeresek, és melyek nem.

Főleg a negyedik keresztes hadjárat kapcsán találkozhatunk egymásnak szögesen ellentmondó véleményekkel.

A történészek viszonylag egységesen elítélik Velencét azért, mert szerintük a tengeri kereskedőállam bírta rá – haszonszerzés céljából – a keresztes hadat arra, hogy a vitatott negyedik keresztes hadjárat során elfoglalja, kirabolja és felgyújtsa a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt.

Az 1202 és 1204 között zajlott negyedik keresztes hadjárat a legvitatottabb keresztes küzdelmek közé tartozik. E hadjárat során a vitézi sereg nem a muszlim kézen levő területek, hanem a keresztény Konstantinápoly ellen fordult – éppen 800 esztendeje bevette, felgyújtotta és kirabolta a Bizánci Birodalom fővárosát. Ezért a történészek viszonylag egységesen ítélik el Velencét, s azzal vádolják, hogy a tengeri kereskedőállam bírta rá – haszonszerzés céljából – erre a gaztettre a keresztes hadat.

- Igazak-e ezek a vádak, vagy esetleg sántít a több évszázados Velence-ellenes érvelés?

„A Tenger Keresztes Lovagjai” című eme sajátos történelemkönyv megidézi a korszak nagy alakjait, történelemformáló személyiségeit, s a korabeli szerződések, történelmi tények ismertetésével érvel a Velencét elítélő vádak ellen – egyfajta védőbeszéd a középkor egyik legnagyobb hatalommal bíró tengeri hatalma, Szent Márk köztársasága mellett...