A szerves társadalom felé

XXI. századi helyzetkép. Világméretű technikai csúcsteljesítmények és világméretű ökológiai tragédiák.

- Kérdés: van-e összefüggés a kettő között, mi ennek az összefüggésnek a lényege és milyen mélyen érinti ez magát a teremtést?

HINTALAN LÁSZLÓ az előadásaiban életünk összes fontos részterületét megvizsgálja.

Ezek a területek: államforma, hadviselés, jog, pénzgazdálkodás, kereskedelem, közlekedés, hírközlés, rítus, művészet, nemiség, emberi kapcsolatok, magyarságismeret, történelem, földművelés állattartás, táplálkozás, településszerkezet, építészet, mesterség, ipar, munkahely, viselet, öltözködés, születés, gyógyászat, nyelv, nevelés oktatás, Isten.

A vizsgálati módszer nem egyéb, mint „A mindenséggel mérd magad” egyetemes tétele.

„A Föld azzal védekezik ellenünk, hogy egyre szélsőségesebbé teszi a létfeltételeinket. Eltűntek az átmeneti évszakok (ősz, tavasz), minden nap megdől valamilyen évszázados rekord, hamarosan kimerülnek az ivóvíz és energia tartalékaink. A mai civilizáció a túlbonyolítottsága következtében rendkívül sérülékeny, és ez okozza majd vesztét.

Büntetlenül semmit sem követhetünk el a természet ellen, a Teremtés azonnal válaszol. Amikor az ember a folyók szabályozásával megszüntette a Föld érrendszerének rugalmasságát, a lakosságon megjelent az érelmeszesedés. A duzzasztó gátak szaporodásával elszaporodtak a visszérbetegségek, a nagyvárosok burjánzásával népbetegséggé vált a rák.

Régen az emberek nem a természet ellen éltek, hanem gondozói, jó pásztorai voltak. Nem akarták leigázni, segítették a természetet, és a természet visszasegítette őket. Megtisztították az erdőt a száraz fától, és az erdő cserébe megtisztította őket, és meleget adott. Segítették a folyót, hogy életet vigyen a tájba, és a folyó cserébe ellátta őket élettel: élelemmel, építőanyaggal, ruhával…

A Kárpát-medencében évszázadokon (évezredeken?) át folytatott ártéri gazdálkodás több embert tartott el, mint a keleti teraszos rizskultúrák. A különbség csak az volt, hogy a természettel való harmonikus együttélés következményeként viszonylag kevés munkába került a megélhetés, a kevés munka pedig lehetővé tette, hogy azzal foglalkozzon az ember, amiért a Földre született. Gondoljuk végig egyszer egy napunkat, hogy ma mennyi idő jut a barátainkra, gyermekeinkre, egymásra! Fejlődünk?

A Kárpát-medence rendkívüli tája a Teremtésnek, már zártsága, alakja és védettsége is felhívja a figyelmet kitüntetett szerepére: anyaöl. Itt találták meg Homo Sapiens első maradványát (32-36 000 éves), az emberiség első írásos emlékét (Tatárlaka), az első nyílhegyet (Istállóskő), az első hangszert (35 000 éves nyelvsíp), az első kerék leletet (Budakalász)…. Honnan jöttünk?

A Kárpát-medence olyan, mint a Noé bárkája, itt mindenből megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. Minden tájforma, minden ásvány, minden kőzet megtalálható itt, ami a nagyvilágban. Éghajlati, növényzeti, állatvilágbeli területek határán fekszik.

• Felmerül a kérdés, hogy átmentette-e már valamikor az emberiséget a nehéz időkön?
• Viselkedett-e már magként a múltban, vagyis van-e nyoma annak, hogy az emberiség innen sugárzott szét a világba?

Akármilyen furcsa, de van. Közismert, hogy van Tokaj nevű hely Japánban és Magyarországon is, van Bihar nevű hegység és tartomány Indiában és Magyarországon is, de véletlen egybeesésnek gondolják. Külföldön élő kutatók mára már több ezer olyan földrajzi nevet gyűjtöttek össze, melyek a Kárpát-medencében is és a Föld más területein is megtalálhatók, ez a gyűjtemény a Tamana.

Ma az angolszász kultúra kirajzását tapasztaljuk a világban. Viszik magukkal földrajzi neveiket: New England, New York, New … Valamikor a Kárpát-medencéből szétsugárzó emberiség a saját névanyagát vitte szét a világba, ennek a nyoma a Tamana”...

„A Szerves Társadalom Felé” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a társadalommal kapcsolatos fenti gondolatköröket ennek a kötetnek a segítségével mélyebb kontextusban is igénylik megismerni, át- majd jelentősen továbbgondolni.