A székelyek származásáról és intézményeiről

Orbán Balázs szerző (Lengyelfalva, /ma Románia, Hargita megye/ 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).

A szabadságharc leverése után csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárta a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta főművét, „A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból” címen.

1872-től élete végéig tagja volt a magyar országháznak. A parlamenti ülésszak alatt halt meg Budapesten. Családi birtokán, a Szejke forrás feletti hegyoldalon temették el. Kopjafával megjelölt sírkertjéhez székelykapuk sora vezet, amely a Székelyudvarhelyre menő országútról jól látható...

Részletek a Magyar Tudományos Akadémia által 1888-ban kiadott kötetből:

„Örvendetes jelenségnek tekinthetjük, hogy irodalmunk érdeklődése és tudósaink figyelme kezd a hazánk legtávolabbi keleti zugában tengődő székelység felé is irányulni, és e nagymúltú, nagyérdemű, már-már feledékenységbe süllyedt népecskét is — mely hősiessége és szabad intézményeivel elsőrangú tényező volt a múltban — felkaroltatni vagy legalább bevonatni látjuk a megfigyelés és tanulmányozás körébe.

Igaz ugyan, hogy a tudományos érdeklődés ez örvendetes jelensége egyik kiváló tudósunknál oly irányba nyilvánult, mely szerint a legrégibb krónikáinkkal, a mi székely hagyományainkkal, az eddigi történelmi tudattal és törvényeink útmutatásával homlokegyenest ellentétbe helyezkedve, lerontani igyekszik a mi eszményi felfogásunkat: akkor, amidőn - magáévá téve néhány ránk irigykedő német és szász írónak puszta állítását - szintén azon következtetésre jut, hogy a székelyek nem hún ivadékok, hanem Szent László, vagy más későbbi király által odatelepített határőrök lennének.”...

„Mert igaz, hogy sem én, sem más nem tudja a székelyek eredetét okiratilag bebizonyítani, nem is lehetséges, mert azok a vitéz, Európát reszkettető húnok, bizony hártyára írt okmányokat nem hagytak hátra, hisz ők csinálták és nem írták a történelmet.”

„Nagyon jellemzőnek tartom, hogy a székelyek késő letelepítésének elméletét, jobban mondva rögeszméjét, mind olyanok szellőztetik, akik a Székelyföldön nem jártak, a székely népet, annak földjét, e nép sajátságait, nyelvét, intézményeit, régibb államszerkezetét, öröklési viszonyait nem ismerik, s felületességükből ítélve, még a múltját sem tanulmányozzák, legalább nem kellő alapossággal: hanem felragadnak egy puszta állítást, s azzal szélmalomharcot folytatnak a történelmi igazságosság ellen.”

„A Székelyek Származásáról és Intézményeiről” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ebből az 1888-ban kiadott kötetből szeretnék megismerni a néprajzi gyűjtő, Erdélyt, a Székelyföldet és lakóit kiválóan ismerő Orbán Balázs neves szaktekintély gondolatait az alábbi TARTALOMNAK megfelelően:

- Orbán Balázs: A SZÉKELYEK SZÁRMAZÁSÁRÓL ÉS INTÉZMÉNYEIRŐL;

Jegyzetek;

FÜGGELÉK:

- Orbán Balázs: ÁLTALÁNOS ELŐISMERTETÉS A SZÉKELY NÉP TÖRTÉNELME- ÉS JOGVISZONYAIRÓL;

Jegyzetek,

- Hunfalvy Pál: A SZÉKELYEK EREDETÉRŐL SZÓLÓ RÉSZEK A MAGYARORSZÁG ETHNOGRAPHIÁJA C. KÖNYVÉBŐL;

Jegyzetek;

Ajánlott még:
A zöld csillag.
Székely zászló 60 x 90 cm.
A székelyek.
A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése.
Keleti testvéreink.
A székelyek eredete.
A székelyek eredete - Erdélyi László 1918.
Székelyek.
A székelyek között.
Erdély története.