A székely írás nyomában

A székelyek írása több embert érdekel, mint korábban bármikor. A szakirodalom gazdag, mégsem találtunk eddig olyan összefoglaló kötetet, amely megbízhatóan tájékoztatna a székely írás középkori emlékeiről, eredetéről, használatáról.

Ez a kötet ezt a hiányt szünteti meg: másfél évszázad kutatási eredményeit tekinti át, több száz év nyomtatott és írott forrásait, vésett, rótt, karcolt, festett emlékeit mutatja be és elemzi.

- Hogy hogyan fér bele majdnem egy ezredév írástörténete egy pár száz oldalas könyvbe?

Talán hihetetlen, de az elmúlt ezer évből még harminc „feliratos” emléke sincs a székely írásnak, és az ismertek egy része is megfejt(het)etlen.

Sándor Klára könyvében ezt a nehezen kutatható, de annál többek érdeklődését felkeltő írásrendszert, a székely írást mutatja be, és közben válaszol az olvasó legfontosabb kérdéseire:

• Miért székely írás?
• Miért nem rovásírás?
• Milyen gyökerekre vezethető vissza?
• Hun?
• Szkíta?
• Netán magyar vagy székely találmány?
• Mikor keletkezett a legkorábbi emlék?
• Hol kerültek elő székely írással írt emlékek?
• Mi köze van Mátyás királynak a székely íráshoz?
• Hogyan alakult át a székely írás szerepe a 16. századtól?
• Miért becsülték nagyra a 17–18. század neves magyar tudósai?

„A szerző legkorábbi tudományos munkája is (a bolognai rovásírásról) már jelezte, hogy az ő metódusa nem pusztán írástörténeti érdekességű, nem pusztán nyelvtörténeti anyag, ha nem a magyarság őstörténetének nyelvi, írástörténeti kiegészítése, bő művelődéstörténeti háttérrel igazolt elmélet.

Sándor Klára ebben a sokat vitatott tárgyban nem elfogult, tágan ismerteti a legképtelenebb ötleteket, elméleteket és higgadt, tudományos érvekkel cáfol. Ez a hangnem az őstörténeti témában ma szokatlan, ezért meggyőző.”