A szabadságharc hagyományőrző serege

Megjelent a „Huszárkalandok” szerzőpárosának újabb műve, (2018), „A Szabadságharc Hagyományőrző Serege”.

'48-asok - Az abszolutizmust, Napóleon és a Monarchia korát idéző egységek - Anekdoták - Kalandos történelem - Baráti szabadcsapatok - és más szövetségesek képezik a kötet tartalmát.

A történelmi ismertetőket írta: Babucs Zoltán.

„Ki vérrel derített hajnalt hazájára,
Feljegyzi a nemzet aranytáblájára,
S ki az igazságért harcol mindhalálig -
Holta után tüstént egy csillaggá válik.”
(Részlet Sárosi Gyula: „A Huszár” című verséből)

A magyar huszárság több mint négy évszázados fennállása során teljesítette a Teremtő által reá kiszabott küldetését. Végigharcolta Európát, mintául szolgált más nemzetek lovasságának, hadseregének, követőkre akadt a világ minden táján. Küzdött, harcolt és verekedett a magyar szabadságért, megkérdőjelezhetetlen nemzeti jelképpé vált.

Bár a huszárság felett eljárt az idő, mégsem beszélhetünk e csapatnem haláláról, hiszen hagyományőrző formában tovább él.

Ez a könyv az elmúlt több mint harminc év magyar huszár-hagyományőrzőit, magyar gyalogsági és tüzérségi hagyományőrzőit, kisebb részben a magyar katonai hagyományőrzést segítő nem katonai hagyományőrzőket kívánja bemutatni, a könyv adta keretek lehetőségei között - arccal, névvel és képpel.

Fülöp Tibor Zoltán szerző Babucs Zoltán hadtörténésszel és Sebestyén János képzőművésszel együtt ajánlja ezt az igen esztétikus és tartalmas könyvet mindazoknak, „akik érdeklődnek a magyar katonai hagyományőrzés iránt, valamint akik szeretnének tenni valamit - a maguk lehetőségei szerint - a hagyományainkért, műveltségünkért, honunkért és az európai civilizáció fennmaradásáért...”

„A Legtöbb, Amit Gyermekeinknek Adhatunk: Gyökerek és Szárnyak.”
(Johann Wolfgang von Goethe)