A pozsonyi hídfő — A magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai (1947-1949)

„Munkánkat szeretettel ajánljuk minden olyan Olvasónak, aki érdeklődik az 1940-es évek második felének magyar-csehszlovák kapcsolatai iránt, amikor a Beneš-dekrétumok, a lakosságcsere-egyezmény és Magyarország újabb területvesztesége nyomán történeti mélypontra süllyedt a két állam viszonya. Annyira, hogy ismeretlen tettes még Kiss Roland államtitkár gépkocsijáról is letörte a rádióantennát és letépte az egyik magyar zászlót a Carlton szálló előtt Pozsonyban...”

Az 1947. évi párizsi békeszerződéssel Magyarország területe tovább csökkent, a trianoni határokhoz képest három, Pozsonyhoz közeli településsel lett kisebb. Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsúny, Rajka és Bezenye szerepelt a tervezetben, végül azonban Csehszlovákia csak az első három községet kapta meg. A békeszerződés nem rögzítette az új határvonal pontos részleteit, azt a két ország kormányának képviselőiből álló Határrendező Bizottságnak kellett két hónap alatt kijelölni.

A bizottság döntött a területátadáshoz kapcsolódó más kérdésekben is - például rögzítette a helyben maradó, illetve az önként áttelepülő lakosság jogait -, így az 1947 októberében megkezdődött tárgyalásai egészen 1949 elejéig tolódtak ki.

Ez a kötet a Magyar-Csehszlovák Határrendező Bizottság működését és megállapodásait mutatja be, melynek magyar kormányküldöttségét Kiss Roland államtitkár vezette, és melyben rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként Szondy Viktor, a nemzetközi jog kiváló tudósa is részt vett...

„A Pozsonyi Hídfő” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik - az alábbi TARTALOM szerint - a pozsonyi hídfő ügyének rendezése, a további országvesztés, a határrendezés folyamata iránt érdeklődnek.

(A kötet érdemi részét ez a kitekintés zárja, de kétségtelen tény, hogy ezzel még nem zárult le a magyar-csehszlovák határrendezés, még további határpontokon /Ronyva-csatorna, lácai árok, aggteleki út, Gortva patak, somoskőújfalui határzsák, Macskalyuki bányák, Magyarbánya és Ipoly menti országhatár/ álltak nyitva olyan kérdések, amelyeket és rendezésük szervezeti kereteit ez a kötet is említi, de nem részletezi.)

TARTALOM:

ELŐSZÓ

• A pozsonyi hídfő keletkezése;
• A pozsonyi hídfő kiszélesítése;
• A Magyar-Csehszlovák Határrendező Bizottság;
• A „passage”-egyezmény;
• A rajkai zsilip kérdése;
• Az „emberi és polgári jogok” értelmezése;
• Az „önként” áttelepülőkről szóló megállapodás;
• A vízügyi egyezmény;
• Kísérlet a magyar államvagyon értékének megtérítésére;
• Kitekintés: magyar-csehszlovák hetárrendezés a pozsonyi hídfő kiszélesítése után;
• A Határrendező Bizottság megállapodásai;
• A három község és környéke az elcsatolás idején;

FORRÁS ÉS IRODALOMJEGYZÉK - NÉVMUTATÓ - SUMMARY