A magyarság és más Kárpát-medencei népek etnikai embertani vizsgálata

Dr. Henkey Gyula szerző az etnikai, embertani vizsgálatait 1956 januárjában kezdte, és 1997-ig a Kárpát-medencében 193, Bulgáriában pedig 8 helyszínen összesen 35 103 felnőtt személyt vizsgált, akik közül 32 899 a magyar, a többi hazai német, szlovák, horvát, bunyevác, sokác és bulgáriai tatár.

Ebben a kötetben a dunántúli, csallóközi, székely és Kárárpát-medencei kutatásait teszi közzé.

Az emberi élet és szellem egykori nyomaival foglalkozunk a történelem kutatásakor.

Ebből próbáljuk megérteni a régi korokat, embereket, s ezáltal a múlt és a jelen kapcsolatát, szerves összefüggéseit.

- Milyen forrásokból keletkezett a mai világunk, a ma élő népek?

A múltunk az emlékezetünk, amely nélkül nem létezhetnénk. Az idők során változnak az emberek, társadalmak, kultúrák, de ahogy az egyetemes emberi szellemnek, kultúrának, úgy az egyes nemzetek múltjának is vannak örök értékei, „ízei”, amelyeket szeretünk, mert gazdagítják, színesítik az életünket.

Általuk jobban megérthetjük önmagunkat és a világot, teljesebb emberekké válhatunk.

A népegyéniségekre úgy tekinthetünk, mint az egyes ember egyéniségének kialakulását megelőző, ősibb fejlődési állapotra, amely ma is jelen van a tudatunkban.

A gyerekek is fokozatosan érzik át az idő múlásának jelenségét és nemzeti hovatartozásukat (kb. 10-12 éves kortól), más népek és kultúrák megértésével együtt, majd felnőtté válva egyéni sorsukat építik a családjuk, a hazájuk és az egész emberi kultúra javára.

A sztyeppei népek, így a magyarság ősei életében is a hosszú évszázadok, évezredek során több, hasonló esemény rétegződött egymásra. Törzsi háborúk, elszakadások, vándorlások, új törzsszövetségek, népkeveredések, új vallások jelentek meg, amelyek nehezebbé teszik őstörténetünk pontos helyreállítását.

A történelemnek ez a „képlékenysége” egyúttal arra is tanít, hogy nem lehet egységes magyar „nemzetet” keresni a honfoglalás előtt, mert éppen ekkor, évszázadokon, évezredeken át tartó folyamatában alakul ki a későbbi, Kárpát-medencei magyar nemzet.

A Kárpát-medence és a kereszténység lett végül az a kohó, amelyben a különböző eredetű, szokású néptörzsek „nemes ércei” összeolvadtak.

Létrejött a Nemzetünk!

„A Magyarság és Más Kárpát-medencei Népek Etnikai Embertani Vizsgálata” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik azt szeretnék ebből a kötetből is részletesebben megismerni, hogy milyen forrásokból keletkezett a mai világunk, hogyan alakultak ki a ma élő emberek, kereshetünk-e egységes magyar nemzetet a honfoglalás előtt, melyek a környezetünkben élő népek embertani jellegei, miben nyilvánulnak meg az antropológiai kölcsönhatások, és a különböző eredetű és népszokású törzsek hogyan olvadtak össze egységes nemzetté...

Tartalom:

Dr. Henkey Gyula tudományos munkássága

ELŐSZÓ

- 1. Dunántúli magyarok:
(Fényképtáblák - Táblázatok - Német nyelvű kivonat)

- 2. Csallóközi magyarok:
(Fényképtáblák - Táblázatok - Német nyelvű kivonat)

- 3. Székelyföldi magyarok:
(Fényképtáblák - Táblázatok - Német nyelvű kivonat)

- 4. Összmagyar összefoglaló:
(Fényképtáblák - Táblázatok - Német nyelvű kivonat)

- 5. A Kárpát-medence népei:
(Fényképtáblák - Táblázatok - Német nyelvű kivonat)