A magyarországi Buda szabad királyi városának teljes leírása

1821 és 1822-ben két könyv jelent meg német nyelven, amely a hazánkról szóló leírások egyik legfontosabb hivatkozásává vált. Szerzője Franz Schams, azaz, ahogy később sokan hívták Schams Ferenc. Nem túlzás azt állítani, ez volt az első olyan munka, amelyik feltette Magyarországot az akkori világ turisztikai világtérképére.

Schams a könyveivel a magyar főváros idegenforgalmának megteremtőjévé vált.

Pest és Buda leírása páratlanul érdekes kordokumentum a reformkori magyar fővárosról. A mai Olvasó számára is lenyűgöző stílusban van előadva Pest és Buda összes városrészének bemutatása, a fontosabb nevezetességek ismertetése. Szinte magunk előtt látjuk a folyamatot, hogy miként válik hazánk központjává, fővárosává Pest és Buda.

Pest és Buda egyaránt úgy jelenik meg a szemünk előtt, mint élő, lüktető város. A könyv tele van élettel, az akkori emberek szokásaival, érzéseivel. Nemcsak a várost működtető intézmények páratlanul érdekes leírása jelenik meg benne, hanem az akkori fürdőélet, a kávéházi világ, a szállodák komfortja, a borkimérések minősége, a könyvtárak, színházak milyensége, a vásárok hangulata.

Egy mai gasztroblogger, egy sztárséf, vagy egy turizmusra szakosodott útikönyvíró sem tudna lebilincselőbb stílusban könyvet írni Budapestről, mint Franz Schams. Annyira elragadó a stílusa, hogy a könyv olvasásakor úgy érezzük, mintha beültünk volna egy időgépbe, és a szemünk előtt bontakozik ki, hogyan is éltek 200 évvel ezelőtt Budán és Pesten. A két kötet az akkori környékbeli falvakat és az azóta Budapesthez csatolt településeket is említi.

Schamsnak Pest és Buda leírása című könyvei még sohasem jelentek meg magyar nyelven. Ez az első alkalom, hogy bepillanthatunk egy olyan világba, amely felejthetetlen élményekkel örvendeztet meg minden Olvasót, aki kíváncsi a magyar főváros múltjának hihetetlenül izgalmas korszakára.

Schams Ferenc (Leitmeritz, Csehország, 1780. december 2. – Lakipuszta, 1839. május 11.) csehországi származású szőlész, a szakszerű szőlőművelés úttörője Magyarországon. Gyógyszerészeti tanulmányait a prágai egyetemen kezdte és 1803-ban Bécsben fejezte be. Nemsokára Magyarországra jött és Péterváradon telepedett le. Ettől fogva gazdasággal, szőlészettel és azok irodalmával foglalkozott. A korabeli Pestet és Budát ismertető munkái a főváros történetének értékes forrásai.