A magyar huszárság eredete

Darkó Jenő szerző (Dálnok, /románul Dalnic, ma község Romániában, Kovászna megyében/ 1880. júl. 13. – Debrecen, 1940. jan. 8.): görög filológus, bizantinológus, egyetemi tanár. Budapesti, müncheni tanulmányok, külföldi utak után 1906-tól pápai, majd budapesti középiskolai, 1908-tól debreceni főiskolai tanár. 1910-től a budapesti egyetem magántanára, 1914-től a debreceni egyetem tanára. 1928–29-ben az egyetem rektora. Egyik alapítója a Hargitaváralja c. folyóiratnak. Főleg a bizánci történetírókkal, mint a magyar történelem forrásaival foglalkozott.

Főbb művei: „Beszédek Erdélyért” (Debrecen, 1919); „Byzantinisch-ungarische Beziehungen in der zweiten Hälfte des XIII. Jhs” (Weimar, 1933); „Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugat-Európára” (Budapest, 1934): „A magyar huszárság eredete” (Hadtört. Közl., 1937); „A romániai magyar kisebbség kulturális helyzete” (Debrecen, 1938) ...

A magyar középkor s azon belül a bizánci kapcsolatok egyik legkiválóbb ismerője.

Ez a műve rövid összefoglalója az 1930-as években a magyar huszárság kialakulásáról, fejlődéséről szóló történészvitának, amelyben állást foglalt amellett, hogy a huszárság tősgyökeres magyar fegyvernem volt, nem pedig a török háborúk során importált hadviselési taktika.

...a tudományos igazság felette áll a nemzeti büszkeségnek s hasznosabb, értékesebb emennél, mert a büszkeségnek is csak akkor van tényleges alapja, ha a tárgyilagos tudomány által bebizonyított és elfogadott igazságokon épül fel, különben üres illúziókat támaszt, légvárak építésére tanít, melynél fogva több kárt, mint hasznot okozhat a nemzet lelki világában.

De az is bizonyos, hogy olyan tudományos kérdések tárgyalása, amelyek szorosan össze vannak kapcsolva a nemzeti öntudat dédelgetett tárgyaival, a szokottnál nagyobb körültekintést, óvatosságot és tapintatot igényelnek, nehogy elegendő alap és bizonyság nélkül vonjuk kétségbe, vagy éppen utasítsuk vissza az érzékeny nemzeti öntudat olyan kikristályosodásait, amelyek végeredményükben a tudomány pártatlan ítélőszéke előtt is megdönthetetlen igazságoknak bizonyulnak.

„A Magyar Huszárság Eredete” című eme kiadványt a magyar huszárság kialakulásáról, fejlődéséről szóló történészvita iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik a könyv forgatása során többek között arról is szeretnének meggyőződni, hogy a huszárság valóban tősgyökeres magyar fegyvernem volt-e, vagy a török háborúk során importált hadviselési taktika.