A magyar czimer és a királyi czim története 1804-től kezdve

„A symbolumoknak is megvan a fejlődéstörténetük. A legmagasabb symbolumok között vannak az országok, a nemzetek czímerei: változásaik az évszázadok folyamán visszatükröztetik népek életét, sorsát...

A heraldikai jelvényeknek, a czímerek elhelyezésének váltakozásai, mindezek a látszólag csak külső mozzanatok a legszorosabb összefüggésben állanak a nagy politikai változásokkal. Nincsen oly kis czímerrészlet, amelynek megváltozása beható vizsgálat után ne utalna arra a hatalmas háttérre, ahol a népek életének küzdelmei játszódnak le.

A háborúk és békekötések, a belső alkotmányos harczok, forradalmak, trónváltozások és uralkodó rendszerek bukásai, a világtörténelem rázkódtatásai és az állami, nemzeti törekvések, mind-mind kifejezésre jutnak a czímerekben, amelyek úgy fogják fel a társadalmi és állami élet minden rezgését, mint az érzékeny seismograph tűje.

És a láthatatlan tű mindig pontosan és finoman megrajzolja az emelkedés vagy süllyedés irányait.”

A kötet TARTALMA:

- I. Az ausztriai császári czím felvétele az osztrák örökös tartományokban és nálunk.
Az 1804-ben használt királyi pecsétek, illetőleg czímerek;

• II. Az osztrák kétfejű sas keletkezése, és az 1804-es czímerrendezés;
• III. A német-római császárságról való lemondás és az 1806-os czímerrendezés;
• IV. Az 1809-i bécsi béke és az 1813-as császári középczím.

Az 1815-i bécsi kongresszus és a császári közép és kis czímek és czímerek megállapítása;

- Az 1836-os czímerrendezés;

„A Magyar Czimer és a Királyi Czim Története 1804-től Kezdve” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ebből az 1917-es hasonmás kiadásból a cím és címer kérdését, az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat és a száz évvel ezelőtti megközelítési módokat szeretnék mélyebb kontextusban is megismerni.