A magyar államiság fejlődése, küzdelmei I-V. kötet

Beöthy Ákos szerző (Nagymarja, 1838. november 12. – Budapest, 1904. december 1.) politikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Beöthy Ödön fia.

A római katolikus nemesi származású bessenyői és örvéndi Beöthy család sarja. Jogi tanulmányai befejezése után 1860 körül Bihar vármegye aljegyzőjévé választották. Sokat utazott külföldön, különösen Angliával ismerkedett meg behatóan. Több angol értekezést fordított le és adott ki a Budapesti Szemlében (1860-62). 1872-ben Deák-párti programmal Kismarton országgyűlési képviselőjévé választották. Később a Sennyei-féle frakcióhoz, majd a mérsékelt ellenzéki párthoz csatlakozott. A Mérsékelt Ellenzékből alakult a Nemzeti Párt, amelynek 1887 és 1896 között egyik vezetője, nagy hatású szónoka volt. Kassa város képviselőjeként országgyűlési képviselő volt...

Eredeti megjelenés: BEÖTHY ÁKOS: „A magyar államiság fejlődése, küzdelmei” (1900).

I/1.
„Ezen korszakban keletkezett azon ismert szójárás: extra Hungariam non est vita. (Magyarországon kívül nincs élet!)

Ezen szójárás későbbi időkben gúny és nevetségnek tárgya lett. Ennek általános elterjedése és szálló igévé válása minden esetre bizonyít annyit, hogy az illetők akkoron megtalálták lelköknek egyensúlyát, érezték azt, miszerint nagyban és egészben híven teljesítették kötelességüket.

És hogy ez úgy is volt, bizonyítja ama hatalmas nemzedék, mely azután 1825–1848 között az új Magyarországnak alapítója lett. Oly társadalmat, oly nemzedéket, mint amilyen az volt, rögtönözni nem lehet, ezeket elő kell készíteni és nevelni, ami azokban a szerény, egyszerű udvarházakban, azon apák és anyák részéről történt, akiktől az epigonok minden érdemet, minden jótulajdonságot meg akarnak tagadni.”

I/2.
„Minden korszaknak megvannak a saját kötelességei, a mieink mostanság a békés foglalkozás terén teremnek, mert nemcsak harcok zivatarai sodorják el a nemzeteket, hanem a lassú sorvadás, az emésztés, amely az elszegényedésből származik. Az ország szegénységét nem kell bizonygatni, ösmeri azt mindenki, szembetűnő főleg a családok eladósodása.

Különösen nagy szerepet játszott ennél a fényűzés, azon körülmény, hogy ilyen természetű cikkekért mennyi pénz vándorol ki az országból, ami azután, közgazdasági viszonyaink különleges alakulata folytán, az országba többé vissza nem jött”.

II/1.
„Ha árvíz fenyegeti a mezőt, még annak megindulása előtt töltésekről kell gondoskodni. Ha ma nem gondolunk vele, holnap már elkésünk...”

II/2.
„... Az alkotmány felfüggesztése, a szuronyok százezrei, a bekövetkezendő orosz beavatkozás, az északi áradat mindent elborító hullámverése éppen úgy szerepeltek a vitában, mint a fenyegetés, hogy eljön majd a kormányra nézve az elszámolás napja...”

III.
„Igen tanulságos szintén ebben az irányban a nemzetiségekkel és Horvátországgal való elbánás... Pár hétre rá a kerületi ülés Pozsonyban fogadta az újvidéki szerbek küldöttségét, kiknek szónoka, Kosztics Sándor, szent ígéretet tett nevökben, hogy a szerbek ezután hazájukért, Magyarországért fognak élni-halni.

„A Magyar Államiság Fejlődése, Küzdelmei I-V. Kötet” című eme kiadványt Beöthy Ákos évekre szóló széleskörű tanulmánya, az igazság hajthatatlan logikával és az igazi történész igazságszeretetével történő kutatása és a halála miatti befejezetlen III. rész iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, amely még így is nagybecsű munka, és az osztrák hadseregről, valamint Görgey szerepének méltatásáról szóló utolsó fejezetekben „ércnél maradandóbb emlékeket hagyott maga után, és senki nincs, aki nálánál őszintébb és elfogulatlanabb igyekezettel kereste volna az igazságot”...