1956 - Erőszak és emlékezet

A XX. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erőszaknak a vizsgálata.

E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult műhelye, az Erőszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem erőszakközpontú kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tűzte ki céljául.

A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai jelenkor-történeti műhely kutatói folytattak tudományos eszmecserét.

E tanulmánykötet a konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza.

• GYÁNI GÁBOR elméleti felvezetését követően az írások az erőszaknak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, illetve az annak leverését követően megjelenő formáit járják körül.
• TULIPÁN ÉVA az atrocitások szerepét vizsgálja a kádári ellenforradalmi narratívában,
• TAKÁCS TIBOR pedig az október 26-i nyíregyházi tüntetés elbeszéléseivel foglalkozik.
• MÜLLER ROLF a harcok tépázta Budapest képi világát elemzi, míg
• VÖRÖS GÉZA tanulmánya az újpesti forradalmárokról Mindszenty József kiszabadításához is adalékként szolgál.
• A határon túlra tekint STEFANO BOTTONI a Székelyföldön lefolytatott hatalmi vegzálásokat bemutató tanulmányával,
• míg BANK BARBARA közleménye a forradalom után újranyitott internálótáborokról,
• valamint KRAHULCSÁN ZSOLT írása, mely a Nagy Imre-ügy vizsgálóit mutatja be, a hazai megtorlás működésének megértéséhez segítheti hozzá az olvasót.

Az „1956 - Erőszak és Emlékezet” című eme kiadványt az erőszak különböző megjelenési formáinak vizsgálata iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. Ezeket a kutatásokat az a felismerés szülte és szüli, hogy a világ számos pontján, különösen Kelet-Közép-Európában a korszak mindennapi tapasztalatához a direkt és nyílt, illetve a rejtett, strukturális erőszak egyaránt hozzátartozott...

Az írások több tudományág eredményeire építve elemzik a pártállam keretei között, elsősorban a pártállam részéről jelentkező erőszak módozatait és annak változásai: a forradalom vidéki és budapesti eseményeinek, a városi tér kulisszái között megjelenő erőszaknak a képi és szöveges ábrázolásától a kommunista hatalom kihallgatószobáiban, börtöneiben és internálótáboraiban testet öltő represszión keresztül a forradalomnak a határon túli magyar közösségekre, konkrétan az erdélyi magyarságra gyakorolt hatásáig...