Bálint Sándor élete és politikai működése 1904-1980
A világban helytállani...
Könyv
Corvina kiadó, 2004
Corvina kiadó, 2004
627 oldal, Kemény kötésű fűzött
ISBN 9789639589582
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 5 990 Ft
Megtakarítás: 20%
Online ár: 4 792 Ft
Leírás
Dr. Csapody Miklós szerző (Sopron, 1955. szeptember 8. –) irodalomtörténész, újságíró, politikus, országgyűlési képviselő. Politikai pályafutása során kilépéséig a Magyar Demokrata Fórum tagja volt, illetve 1990 és 2010 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett.
Szülei az 1956-os forradalom után egy évig Ausztriába emigráltak. Egy év után hazatértek, Csapody Miklós itt végezte általános- és középiskolai tanulmányait. Ezután a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsésztudományi karán végzett, magyar nyelv és irodalom, történelem és XX. századi magyar irodalom szakon 1979-ben. Már az egyetemen kialakult az irodalmi érdeklődése, szerkesztette az egyetemi lapot is...
*
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő. Fő kutatási területei: az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.
*
Részletek Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke által írt ELŐSZÓ-ból:
Különleges könyvet tart kezében az Olvasó. Annak a nagy magyar tudósnak az életrajzát, aki nemcsak szülőhelye, a szegedi Alsóváros archaikus hagyományvilágát és népi katolicizmusát hitte és élte, hanem aki ezt az örökséget hivatásává emelte. Újraalkotta, mert megörökítette, és áthagyományozta, mert tanítványai sokaságának adta tovább.
Paraszti családjának ősi katolikus szolidaritása és erős szociális elkötelezettsége professzorként is tovább élt benne, Bálint Sándor tehát, a „legszögedibb szögedi” már a harmincas években természetesen kapcsolódott bele nemcsak kora katolikus mozgalmaiba, de a háború utáni újrakezdés reményteli sodrásában még a politizálást is vállalta. Úgy érezte, hogy az ország lelki, szellemi és fizikai újjáépítésében részt vállalni mindenkinek erkölcsi kötelessége.
Miután a háborús években maga is egyik alapítója volt a modern kereszténydemokrácia eszméit képviselő Demokrata Néppártnak, 1945-ben nemzetgyűlési, 1947-ben pedig országgyűlési képviselő lett. Bölcs szavai és érvei mégis alig hallatszottak, a DNP-t a többi polgári párthoz hasonlóan a kommunisták hamarosan fölszámolták, a fordulatok éveit pedig az országot megnyomorító diktatúrák évtizedei követték. Parlamenti képviselősége, hite és tudománya miatt Bálint Sándort is még évtizedeken át megalázták, meghurcolták, majd perbe fogták és el is ítélték, ő azonban a legnehezebb helyzetekben sem veszítette el sem a hitét, sem a munkakedvét.
Így alkotta meg hatalmas életművét, a magyar néprajz és művelődéstörténet önálló fejezetét... Azon kevesek egyike volt, aki már a hatvanas években keresztény európai unióról beszélt. Bálint Sándor néprajztudós és egyetemi professzor volt, talán ezért, hogy bár a kortársak jól ismerték képviselői tevékenységét, politikai szerepvállalásának gyökerei és a folyamat is - amelyet a megszállókra támaszkodó agresszív kisebbség támadásai közepette, amennyire csak lehetett, ő maga is alakított; mégis máig ismeretlen maradt.
Különleges tehát ez a könyv azért is, mert a tudomány- és kortörténet, az utókor számára - és a parlamenti utódok előtt is - éppen ezt a fehér foltot tünteti el. Csapody Miklós nemcsak a kort és a politikát, de a diktatúrát és a terrort is bemutatja, miközben Bálint Sándort, az embert, a földi élet égi művészét is mindnyájunkhoz közel hozza.
Végezetül különleges ez a könyv azért is, mert a Magyar Országgyűlésnek egyik, a rendszerváltozás óta aktív képviselője írta egyik nagy elődünkről, akit maga is jól ismert...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
ELŐSZÓ
BEVEZETŐ
• BÁLINT SÁNDOR ÉLETE ÉS POLITIKAI MŰKÖDÉSE:
(Kincsesbánya. Alsóvárostól az egyetemig (1904-1925). Örökség és hivatás (1926-1934). Tudomány és „szociális atmoszféra” (1935-1944). A keresztény Demokrata Néppárttól a parlamentig (1944-1945). Parlamentarizmus és „népi demokrácia” (1946). Malomkövek között (1947). A Demokrata Néppárt megsemmisítése (1948-1949). A bosszúállás kezdetei (1950-1964). Miért figyelték Bálint Sándort? (1964-1965). A csapda és a per (1964-1965). Betakarítás (1966-1979). Végtisztesség Alsóvároson (1980). Szakralitás és esztétikum.
• BÁLINT SÁNDOR AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN;
• BÁLINT SÁNDOR EMLÉKEZETE;
• BÁLINT SÁNDOR INASAKÉNT;
DOKUMENTUMOK - FÜGGELÉK - RÖVIDÍTÉSEK
- VÁLOGATOTT IRODALOM - NÉVMUTATÓ
*
A „Bálint Sándor Élete és Politikai Működése 1904-1980” című eme kiadványt a nagy magyar tudós élete és munkássága iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki „nemcsak a szülőhelye, a szegedi Alsóváros archaikus hagyományvilágát és népi katolicizmusát hitte és élte, hanem aki ezt az örökséget a hivatásává emelte...”
*
Ajánlott még:
Magyar hitvilág.
Egy magyar szentember.
Sacra Hungaria - Népünk ünnepei.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
Szülei az 1956-os forradalom után egy évig Ausztriába emigráltak. Egy év után hazatértek, Csapody Miklós itt végezte általános- és középiskolai tanulmányait. Ezután a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsésztudományi karán végzett, magyar nyelv és irodalom, történelem és XX. századi magyar irodalom szakon 1979-ben. Már az egyetemen kialakult az irodalmi érdeklődése, szerkesztette az egyetemi lapot is...
*
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő. Fő kutatási területei: az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.
*
Részletek Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke által írt ELŐSZÓ-ból:
Különleges könyvet tart kezében az Olvasó. Annak a nagy magyar tudósnak az életrajzát, aki nemcsak szülőhelye, a szegedi Alsóváros archaikus hagyományvilágát és népi katolicizmusát hitte és élte, hanem aki ezt az örökséget hivatásává emelte. Újraalkotta, mert megörökítette, és áthagyományozta, mert tanítványai sokaságának adta tovább.
Paraszti családjának ősi katolikus szolidaritása és erős szociális elkötelezettsége professzorként is tovább élt benne, Bálint Sándor tehát, a „legszögedibb szögedi” már a harmincas években természetesen kapcsolódott bele nemcsak kora katolikus mozgalmaiba, de a háború utáni újrakezdés reményteli sodrásában még a politizálást is vállalta. Úgy érezte, hogy az ország lelki, szellemi és fizikai újjáépítésében részt vállalni mindenkinek erkölcsi kötelessége.
Miután a háborús években maga is egyik alapítója volt a modern kereszténydemokrácia eszméit képviselő Demokrata Néppártnak, 1945-ben nemzetgyűlési, 1947-ben pedig országgyűlési képviselő lett. Bölcs szavai és érvei mégis alig hallatszottak, a DNP-t a többi polgári párthoz hasonlóan a kommunisták hamarosan fölszámolták, a fordulatok éveit pedig az országot megnyomorító diktatúrák évtizedei követték. Parlamenti képviselősége, hite és tudománya miatt Bálint Sándort is még évtizedeken át megalázták, meghurcolták, majd perbe fogták és el is ítélték, ő azonban a legnehezebb helyzetekben sem veszítette el sem a hitét, sem a munkakedvét.
Így alkotta meg hatalmas életművét, a magyar néprajz és művelődéstörténet önálló fejezetét... Azon kevesek egyike volt, aki már a hatvanas években keresztény európai unióról beszélt. Bálint Sándor néprajztudós és egyetemi professzor volt, talán ezért, hogy bár a kortársak jól ismerték képviselői tevékenységét, politikai szerepvállalásának gyökerei és a folyamat is - amelyet a megszállókra támaszkodó agresszív kisebbség támadásai közepette, amennyire csak lehetett, ő maga is alakított; mégis máig ismeretlen maradt.
Különleges tehát ez a könyv azért is, mert a tudomány- és kortörténet, az utókor számára - és a parlamenti utódok előtt is - éppen ezt a fehér foltot tünteti el. Csapody Miklós nemcsak a kort és a politikát, de a diktatúrát és a terrort is bemutatja, miközben Bálint Sándort, az embert, a földi élet égi művészét is mindnyájunkhoz közel hozza.
Végezetül különleges ez a könyv azért is, mert a Magyar Országgyűlésnek egyik, a rendszerváltozás óta aktív képviselője írta egyik nagy elődünkről, akit maga is jól ismert...
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
ELŐSZÓ
BEVEZETŐ
• BÁLINT SÁNDOR ÉLETE ÉS POLITIKAI MŰKÖDÉSE:
(Kincsesbánya. Alsóvárostól az egyetemig (1904-1925). Örökség és hivatás (1926-1934). Tudomány és „szociális atmoszféra” (1935-1944). A keresztény Demokrata Néppárttól a parlamentig (1944-1945). Parlamentarizmus és „népi demokrácia” (1946). Malomkövek között (1947). A Demokrata Néppárt megsemmisítése (1948-1949). A bosszúállás kezdetei (1950-1964). Miért figyelték Bálint Sándort? (1964-1965). A csapda és a per (1964-1965). Betakarítás (1966-1979). Végtisztesség Alsóvároson (1980). Szakralitás és esztétikum.
• BÁLINT SÁNDOR AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN;
• BÁLINT SÁNDOR EMLÉKEZETE;
• BÁLINT SÁNDOR INASAKÉNT;
DOKUMENTUMOK - FÜGGELÉK - RÖVIDÍTÉSEK
- VÁLOGATOTT IRODALOM - NÉVMUTATÓ
*
A „Bálint Sándor Élete és Politikai Működése 1904-1980” című eme kiadványt a nagy magyar tudós élete és munkássága iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, aki „nemcsak a szülőhelye, a szegedi Alsóváros archaikus hagyományvilágát és népi katolicizmusát hitte és élte, hanem aki ezt az örökséget a hivatásává emelte...”
*
Ajánlott még:
Magyar hitvilág.
Egy magyar szentember.
Sacra Hungaria - Népünk ünnepei.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.