A politikai tudásról

Dr. Lánczi András (Budapest, 1956. május 18. – ) konzervatív filozófus, politikatudós, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének vezetője, a Századvég Alapítvány elnöke, a Nézőpont Intézet Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
*
„Ha egy tudományág helyzetét szeretnénk fölmérni, több mérce és szempont is kínálkozik. A presztízs mércéje például a többi tudomány között kivívott tekintély nagyságát vizsgálja. Ennek lehet belső, csak az adott tudományos közösségre kiterjedő érvénye, de a szóban forgó tudomány nemzetközi közösségét is magában foglalhatja: a nemzetállamok megszilárdulása óta a nemzeti és a nemzetközi tudomány szembeállítása rendszerint abban a dilemmában fejeződik ki, hogy lehetséges-e nemzeti tudomány, vagy a tudomány - a definíciója és a funkciója szerint - csakis egyetemes.

További mérce a vizsgált tudomány ismeretelméleti alapjának és tudományossági kritériumainak a számbavétele, beleértve a fogalmi készlet kifinomultságát és specifikusságát is...

Végül a kérdéses tudományon belül a területek differenciáltsága, a szakosodás mértéke, az intézményesülés foka (pl. nemzetközi tudományos fórumok és szervezetek megléte és tudományszervező hatásuk, publikációs lehetőségek száma stb.) nyújt támpontot az értékeléshez...

Tény, hogy nem csupán a tudomány ismeretelméleti vagy tudományfilozófiai aspektusával kell számolni, amely a tudomány egyetemességét hangsúlyozza. A tudománynak ugyanis vannak kulturális gyökerei, csak az adott kultúrára jellemző vonásai (pl. a valláshoz vagy a politikához fűződő viszony, a történeti dimenzióból fakadó rögzültségek), illetve szociológiai-intézményi feltételei, amelyek legalábbis strukturálisan meghatározzák egy adott tudomány lehetőségeit (pl. a tudomány anyagi finanszírozása többnyire és meghatározóan a nemzeti költségvetés függvénye)...

Mindezen túlmenően a politikatudománynak megvannak a sajátos, csak rá jellemző nehézségei, amelyek nagy része az adott politikai közösségben keletkezik, s így fölveti a politika és a politikatudomány közötti viszony természetének kérdését. Másként megfogalmazva: lehetséges-e egyáltalán a politikáról szóló tudomány? ...

Természetesen a hazai politikatudomány helyzetének és állapotának fölmérése nem szakítható le a politikatudomány egyetemes helyzetének elemzéséről, hiszen a magyar társadalomtudományok a legtöbb értékelő-leíró dimenzióban mintakövetők...”
*

„Minden politikai tudás első kérdése Arisztotelész szerint az, hogy eldöntsük, hogyan akarunk élni. Csak ezután foglalkozhatunk az állam formájával és a törvényekkel. A régi politikai szerzők szerint a politikai tudásunk korlátozott, a modernek szerint korlátlan. Éppen ebből magyarázható a politikai bölcsesség és a politikatudomány, a régi és a modern zsarnokság közti különbség.”
*
A politikai tudásról leírtak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:

BEVEZETÉS;
• METAFIZIKA, TUDÁS, POLITIKA: (Politikai bölcselet és cselekvés. Hogyan kell élnünk? Természet, metafizika és politikai bölcsesség. Demokrácia és erkölcsi relativizmus egy posztszekuláris világban. A kötelesség újrafelfedezése. A politikai tudás természete. A kultúra és a művészet a politikai bölcseletben;

• REND ÉS CSELEKVÉS: (A rend keresése - Strauss és Voegelin Max Weber - kritikája. „Biztosan nem pistis...”- Strauss-Voegeln levelezés, 1934-1964. Carl Schmitt és a liberalizmus. Filozófia és politika között.);

• POLITIKA A POSZTKOMMUNISTA VILÁGBAN: (Bölcsesség és tudás közt - a kreativitás politikája a posztkommunista világban. Már csak egy értelmiségi mítosz menthet meg bennünket? A marxizmus három szakasza - a kommunizmustól a plurális társadalomig. Haladás és tiszta erkölcs.);

• JOG, ERKÖLCS, TERMÉSZET: (Mi a konzervatív? A szexista egyenlet és a férfiasság. Szükség van-e írott alkotmányra? Ki a felelős? A politikai felelősség nyomában. Az egyetem eszméje.);

*
„A Politikai Tudásról” című eme kiadványt a politika tudománya, a politikai viselkedés értelmezése és kérdésköre iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik tanulmányozni szeretnék a kötet különböző időben és alkalomból született írásait és gondolatait, a politikai tudást, mint az emberi tudás egy nyilvánvalóan korlátozott, egyben az egyik legfontosabb területét, a politikai bölcsesség tartalmát, a politikatudomány sokféleségét, a politikai tudás lehetőségének garanciáját.
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.