Ausztria története
Karl Vocelka
Könyv
Corvina kiadó, 2011
Corvina kiadó, 2011
ISBN 9789631355109
Státusz: Kifogyott
Bolti ár: 1 600 Ft
Megtakarítás: 0%
Online ár: 1 600 Ft
Leírás
Ausztria története nagyon sok szállal kapcsolódik hazánkhoz. Nyugati szomszédunk históriája is bővelkedik a fordulatokban, így a sógorok múltjának fontosabb eseményeivel is illik tisztában lennünk. Ez a lényegre törő munka ebben segíti az Olvasót.
A kötet szerzője, Karl Vocelka történész professzor a bécsi egyetem megbecsült oktatója, az osztrák történelem kiváló szakértője. Kutatásai során Ausztria történetének már szinte minden szegmensével foglalkozott.
A GEO-könyvek sorozatában reá hárult az a nemes feladat, hogy Ausztria történetét másfélszáz oldalon összegezze. Vocelka az Ausztria történetének valóságára vonatkozó, kissé költői kérdéssel kezdi művét, hogy
• Van-e egyáltalán Ausztria története?
A szerző kissé nagy vonalakban taglalta az 996 előtti eseményeket. A korszakhatár kijelölése teljesen jogos, mivel ez az évszám nagy jelentőségű az osztrák történelemben. Ekkor, napra pontosan november 1-jén a freisingi kolostor egy Ybbs melletti birtokadományban részesült. Az oklevél szövege szerint a föld azon a területen [van], amelyet a nép nyelvén Ostarrichinek neveznek...
A régió a Babenbergek fennhatósága alá került, akik a kezükre adott területek felvirágoztatásáért rendkívül sokat tettek. Az utolsó sarj, II. (Civakodó vagy Harcias) Frigyes halála után a nőrokonokat a környező országok, így a Magyar Királyság és Csehország használták ki a politikai játszmáikban.
Habsburg Rudolf megjelenése véget vetett az interregnumnak. A szerző hangsúlyozza, hogy a jelölt egyáltalán nem volt szegény, rokoni kapcsolatai révén a Német-római Császárság elitjéhez tartozott, a morvamezei ütközetben az agilis cseh Ottokárt is legyőzte. (Az azonban szomorú, hogy az osztrák történészek rendszerint elfeledkeznek a jelentős magyar segítségről.)
A Habsburgok a 15. században tudnak először komoly befolyásra szert tenni, Albert majd Frigyes uralma idején nagyhatalommá váltak. A famíliára jellemző gazdag gyermekáldást a maguk javára tudták fordítani. II. Lajos halála után megkezdődhetett a dunai monarchia kiépítése.
Az egyre terebélyesedő, a Habsburg család fennhatósága alatt álló birodalomban azonban számos probléma jelentkezett. A merev társadalmi struktúra, a gazdasági nehézségek, és a felekezetek közötti nézetkülönbségek felkelésekhez vezettek. Kezdetben az uralkodók ádáz küzdelmeket folytattak a protestánsok ellen, de később kénytelenek voltak megegyezni velük. II. (Magyarországon I.) Miksa hajlott Luther eszméi iránt, de végleg nem tudott a katolikus hit elhagyása mellett dönteni. Utódai már az ellenreformáció lépéseit támogatták.
A birodalommá vált Ausztriát két oldalról erős ellenség fogta közre: Franciaország és az Oszmán Birodalom. Ez utóbbival a szerző tömören foglalkozik, de felhívta a figyelmet, hogy a szégyenletes vasvári békével a Habsburgok minden politikai esélyüket eljátszották Keleten, azaz Magyarországon.
A modern korhoz vezető út az abszolutizmussal és a felvilágosodással volt kikövezve. A szerző vitatja a korábbi történészek ama elképzelését, hogy Mária Terézia felvilágosult uralkodó lett volna. A nagy államreformok közül az oktatásra vonatkozót tartja kiemelkedőnek, II. József radikálisabb elképzelései viszont egyértelműen a felvilágosodás eszméiből táplálkoztak. A mindent a népért, semmit a néppel gondolata azonban visszafelé sült el. Az intézkedések azonban megalapozták a 19. századi fejlődést.
Ezt érintve Vocelka szembeállítja egymással a Monarchiát egyben tartó, illetve az azt bomlasztó erőket. A nemzetiségi kérdésben kissé pontatlan adatokat használ, mivel Magyarország lakosságának kétharmadát minden bizonnyal nem a magyarok tették ki...
Az I. világháború végén kikiáltották a német-osztrák köztársaságot. A helyzet áttekinthetetlen volt, a kommunisták tanácsköztársaságot akartak. Az első szabad választás már előrevetítette az ország politikai helyzetét: a győzelmet a szociáldemokraták szerezték meg, megelőzve a keresztényszocialistákat. A Versailles-környéki békét (St. Germain) az osztrákok (is) diktátumként élték meg.
A szerző nem tartja elfogadhatónak, hogy a nácik áldozataként akarják beállítani Ausztriát...
*
Ausztria története az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• AUSZTRIA TÖRTÉNETE - VAN ILYEN?
• AUSZTRIA AZ „OSTARRICHI” NÉV ELSŐ EMLÍTÉSÉT MEGELŐZŐEN: (A kereszténység felvétele és a bajorok betelepülése;)
• A KÖZÉPKORI ÁLLAM KIALAKULÁSA: (A Babenbergek és az osztrák állam kialakulása; A Babengergek felségterületén kívüli tartományok; Az első Habsburgok; Területi változások a késői középkorban;)
• AZ ÚJKOR KEZDETE ÉS A HABSBURGOK HATALMÁNAK MEGSZILÁRDULÁSA: (A nagyhatalommá való felemelkedés; A dunai monarchia kiépítése;)
• ELLENÁLLÁS ÉS KONFLIKTUS A KORAI ÚJKORBAN: (Társadalmi struktúrák és szociális indíttatású felkelések; Felekezeti viszály; Ellenség Nyugaton és Keleten; Franciaország és az Oszmán Birodalom;)
• KONSZOLIDÁCIÓ ÉS GYŐZELEM: (Az abszolutista állam; Udvari társaság és szocializáló fegyelmezés; A barokk udvari és egyházi kultúrája; Barokk kegyesség,)
• A MODERN KORHOZ VEZETŐ ÚT: (A felvilágosodás évszázada; Reformok és újabb reformok; Iparosodás; A polgárság kialakulása;)
• A MONARCHIÁT EGYBETARTÓ ERŐK: (Háború a forradalmi Franciaország és Napóleon ellen; A polgárság a biedermeier és a liberális jogállam között; A konzervatív erők, a bürokrácia, a hadsereg, az egyház, virágzó kultúra;)
• A BOMLÁS ERŐI: (Az 1848-as forradalom a Habsburg Monarchiában; A szociális kérdés; Harc az alkotmányért; A tömegpártok kialakulása; A nemzetiségi kérdés; Az I. világháború és a Monarchia összeomlása;)
• POLITIKAI KONFLIKTUSOK ÉS VÍZIÓK AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁG IDEJÉN: (Nehéz szülés; Ideológiai harc a pártok között; A vörös Bécs; Az ausztrofasizmushoz vezető út; A német nemzetiek, a náci párt előretörése és az anschluss;)
• AUSZTRIA MINT A NEMZETISZOCIALISTA NÉMETORSZÁG RÉSZE: (Áldozat és/vagy tettes? A soá és következményei Ausztriára nézve; Ellenállás,)
• A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG: (Újrakezdés és újjáépítés a háború után; 1955 - az államszerződés; A második köztársaság politikai viszonyai; A Kreisky-éra és öröksége;)
• A POLITIKAI KLÍMA MEGVÁLTOZÁSA - 1986, A KELETI BLOKK ÖSSZEOMLÁSA - 1989, BELÉPÉS AZ EU-BA 1995: (Új kihívások és perspektívák;)
*
Az „Ausztria Története” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a történészprofesszornak egy „másik szemszögéből” kívánják látni Ausztria történetét; ezen belül a kereszténység felvételétől egészen napjainkig a Habsburg Birodalom kialakulását, fénykorát és bukását csakúgy taglalva, mint az ausztromarxizmus sajátosságait, valamint Ausztria szerepét a nemzetiszocializmus idején, avagy a második köztársaság történetét a II. világháború után...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.
A kötet szerzője, Karl Vocelka történész professzor a bécsi egyetem megbecsült oktatója, az osztrák történelem kiváló szakértője. Kutatásai során Ausztria történetének már szinte minden szegmensével foglalkozott.
A GEO-könyvek sorozatában reá hárult az a nemes feladat, hogy Ausztria történetét másfélszáz oldalon összegezze. Vocelka az Ausztria történetének valóságára vonatkozó, kissé költői kérdéssel kezdi művét, hogy
• Van-e egyáltalán Ausztria története?
A szerző kissé nagy vonalakban taglalta az 996 előtti eseményeket. A korszakhatár kijelölése teljesen jogos, mivel ez az évszám nagy jelentőségű az osztrák történelemben. Ekkor, napra pontosan november 1-jén a freisingi kolostor egy Ybbs melletti birtokadományban részesült. Az oklevél szövege szerint a föld azon a területen [van], amelyet a nép nyelvén Ostarrichinek neveznek...
A régió a Babenbergek fennhatósága alá került, akik a kezükre adott területek felvirágoztatásáért rendkívül sokat tettek. Az utolsó sarj, II. (Civakodó vagy Harcias) Frigyes halála után a nőrokonokat a környező országok, így a Magyar Királyság és Csehország használták ki a politikai játszmáikban.
Habsburg Rudolf megjelenése véget vetett az interregnumnak. A szerző hangsúlyozza, hogy a jelölt egyáltalán nem volt szegény, rokoni kapcsolatai révén a Német-római Császárság elitjéhez tartozott, a morvamezei ütközetben az agilis cseh Ottokárt is legyőzte. (Az azonban szomorú, hogy az osztrák történészek rendszerint elfeledkeznek a jelentős magyar segítségről.)
A Habsburgok a 15. században tudnak először komoly befolyásra szert tenni, Albert majd Frigyes uralma idején nagyhatalommá váltak. A famíliára jellemző gazdag gyermekáldást a maguk javára tudták fordítani. II. Lajos halála után megkezdődhetett a dunai monarchia kiépítése.
Az egyre terebélyesedő, a Habsburg család fennhatósága alatt álló birodalomban azonban számos probléma jelentkezett. A merev társadalmi struktúra, a gazdasági nehézségek, és a felekezetek közötti nézetkülönbségek felkelésekhez vezettek. Kezdetben az uralkodók ádáz küzdelmeket folytattak a protestánsok ellen, de később kénytelenek voltak megegyezni velük. II. (Magyarországon I.) Miksa hajlott Luther eszméi iránt, de végleg nem tudott a katolikus hit elhagyása mellett dönteni. Utódai már az ellenreformáció lépéseit támogatták.
A birodalommá vált Ausztriát két oldalról erős ellenség fogta közre: Franciaország és az Oszmán Birodalom. Ez utóbbival a szerző tömören foglalkozik, de felhívta a figyelmet, hogy a szégyenletes vasvári békével a Habsburgok minden politikai esélyüket eljátszották Keleten, azaz Magyarországon.
A modern korhoz vezető út az abszolutizmussal és a felvilágosodással volt kikövezve. A szerző vitatja a korábbi történészek ama elképzelését, hogy Mária Terézia felvilágosult uralkodó lett volna. A nagy államreformok közül az oktatásra vonatkozót tartja kiemelkedőnek, II. József radikálisabb elképzelései viszont egyértelműen a felvilágosodás eszméiből táplálkoztak. A mindent a népért, semmit a néppel gondolata azonban visszafelé sült el. Az intézkedések azonban megalapozták a 19. századi fejlődést.
Ezt érintve Vocelka szembeállítja egymással a Monarchiát egyben tartó, illetve az azt bomlasztó erőket. A nemzetiségi kérdésben kissé pontatlan adatokat használ, mivel Magyarország lakosságának kétharmadát minden bizonnyal nem a magyarok tették ki...
Az I. világháború végén kikiáltották a német-osztrák köztársaságot. A helyzet áttekinthetetlen volt, a kommunisták tanácsköztársaságot akartak. Az első szabad választás már előrevetítette az ország politikai helyzetét: a győzelmet a szociáldemokraták szerezték meg, megelőzve a keresztényszocialistákat. A Versailles-környéki békét (St. Germain) az osztrákok (is) diktátumként élték meg.
A szerző nem tartja elfogadhatónak, hogy a nácik áldozataként akarják beállítani Ausztriát...
*
Ausztria története az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• AUSZTRIA TÖRTÉNETE - VAN ILYEN?
• AUSZTRIA AZ „OSTARRICHI” NÉV ELSŐ EMLÍTÉSÉT MEGELŐZŐEN: (A kereszténység felvétele és a bajorok betelepülése;)
• A KÖZÉPKORI ÁLLAM KIALAKULÁSA: (A Babenbergek és az osztrák állam kialakulása; A Babengergek felségterületén kívüli tartományok; Az első Habsburgok; Területi változások a késői középkorban;)
• AZ ÚJKOR KEZDETE ÉS A HABSBURGOK HATALMÁNAK MEGSZILÁRDULÁSA: (A nagyhatalommá való felemelkedés; A dunai monarchia kiépítése;)
• ELLENÁLLÁS ÉS KONFLIKTUS A KORAI ÚJKORBAN: (Társadalmi struktúrák és szociális indíttatású felkelések; Felekezeti viszály; Ellenség Nyugaton és Keleten; Franciaország és az Oszmán Birodalom;)
• KONSZOLIDÁCIÓ ÉS GYŐZELEM: (Az abszolutista állam; Udvari társaság és szocializáló fegyelmezés; A barokk udvari és egyházi kultúrája; Barokk kegyesség,)
• A MODERN KORHOZ VEZETŐ ÚT: (A felvilágosodás évszázada; Reformok és újabb reformok; Iparosodás; A polgárság kialakulása;)
• A MONARCHIÁT EGYBETARTÓ ERŐK: (Háború a forradalmi Franciaország és Napóleon ellen; A polgárság a biedermeier és a liberális jogállam között; A konzervatív erők, a bürokrácia, a hadsereg, az egyház, virágzó kultúra;)
• A BOMLÁS ERŐI: (Az 1848-as forradalom a Habsburg Monarchiában; A szociális kérdés; Harc az alkotmányért; A tömegpártok kialakulása; A nemzetiségi kérdés; Az I. világháború és a Monarchia összeomlása;)
• POLITIKAI KONFLIKTUSOK ÉS VÍZIÓK AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁG IDEJÉN: (Nehéz szülés; Ideológiai harc a pártok között; A vörös Bécs; Az ausztrofasizmushoz vezető út; A német nemzetiek, a náci párt előretörése és az anschluss;)
• AUSZTRIA MINT A NEMZETISZOCIALISTA NÉMETORSZÁG RÉSZE: (Áldozat és/vagy tettes? A soá és következményei Ausztriára nézve; Ellenállás,)
• A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG: (Újrakezdés és újjáépítés a háború után; 1955 - az államszerződés; A második köztársaság politikai viszonyai; A Kreisky-éra és öröksége;)
• A POLITIKAI KLÍMA MEGVÁLTOZÁSA - 1986, A KELETI BLOKK ÖSSZEOMLÁSA - 1989, BELÉPÉS AZ EU-BA 1995: (Új kihívások és perspektívák;)
*
Az „Ausztria Története” című eme kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a történészprofesszornak egy „másik szemszögéből” kívánják látni Ausztria történetét; ezen belül a kereszténység felvételétől egészen napjainkig a Habsburg Birodalom kialakulását, fénykorát és bukását csakúgy taglalva, mint az ausztromarxizmus sajátosságait, valamint Ausztria szerepét a nemzetiszocializmus idején, avagy a második köztársaság történetét a II. világháború után...
* A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos.